Gazdaság
Az egész világ fellázadt az amerikai vámháború miatt
Egyes kutatók a WTO elleni nyílt támadásként értelmezik Trump politikáját
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump új vámpolitikája, amely 2025. augusztus 7-én lép életbe, alapértelmezett „univerzális” 10 százalékos vámmal sújtja azokat az országokat, amelyekkel az Egyesült Államoknak kereskedelmi többlete van.
Azokkal az országokkal szemben, amelyekkel az Egyesült Államok kereskedelmi hiánnyal küzd, a vámalap 15 százalékra emelkedik. Egyes országok ennél magasabb vámtétellel szembesülnek, például Kanadára 25 százalékról 35 százalékra, Brazíliára pedig a 10 százalékos alapvám melletti másik, 40 százalékos vámmal együtt 50 százalékra nőtt a vám mértéke.
Ez a vámszerkezet a kereskedelmi mérlegek alapján különbözteti meg az országokat: az alacsonyabb, 10 százalékos vám azok számára kedvező, akikkel az Egyesült Államoknak kereskedelmi többlete van, míg a magasabb, minimum 15 százalékos vám azoknál érvényes, akikkel kereskedelmi hiány áll fenn.
A 15 százalék fölötti vámok olyan országok esetében kerülnek alkalmazásra, amelyek speciális kereskedelmi megállapodásokat kötöttek vagy vezetőiknek levelet küldött Trump magasabb tarifák követelésével. Például Dél-Korea 15 százalékos vámtételt vállalt egy szélesebb körű kereskedelmi megállapodás részeként, mely tartalmaz 350 milliárd dollár értékű amerikai tulajdonban lévő projektekbe történő befektetést.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodás lehetővé teszi a 15 százalékos alapvám alkalmazását az uniós árukra, miközben az amerikai exportok számára vámmentes hozzáférést és az Európai Unió részéről jelentős amerikai befektetéseket tartalmaz.
Ezen felül a Mexikóval és Kanadával kötött USMCA-megállapodás szerinti kedvezményes vámkezelés alá eső áruk mentesülnek a tarifák alól, míg a vámkikerülést célzó áruátirányítás esetén 40 százalékos vámot kell fizetni.
A Kanadával szembeni amerikai intézkedésekről Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy kormány lépéseket fog tenni a kanadai munkahelyek védelme, az ipari versenyképességbe való befektetés, a kanadai termékek vásárlása és az exportpiacok diverzifikálása érdekében.
Az európai és brazil vezetők is erőteljesen ellenezték a vámtételeket, hangsúlyozva a gazdasági szuverenitás és a globális kereskedelmi normák veszélyeztetését.
Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter kijelentette, hogy kormánya hamarosan bejelenti a válságra adott válaszlépéseit, amelyek középpontjában a pénzügyi támogatások nyújtása, az adófizetések halasztása, az exportvisszatérítések felgyorsítása és a munkaerővédelmi intézkedések újraindítása áll.
Bernd Lange, az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke „jelentős egyensúlyhiánynak” minősítette az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodást.
A megállapodás bejelentését követő nyilatkozatában kijelentette, hogy „nehezen elfogadható engedményeket tettek”. A kereskedelmi megállapodás „politikai, gazdasági és erkölcsi fiaskó” – írta Marine Le Pen, a Nemzeti Gyűlés párt vezetője egy X-posztban. „Évente több száz milliárd euró értékű gázt és fegyvereket kell importálni az Egyesült Államokból.
Ez teljes kapituláció a francia ipar, valamint energiai és katonai szuverenitásunk számára” – mondta. „Nem hiszem, hogy Trump kereskedelmi megállapodást akar. Azt akarja, hogy ezek az országok adják fel gazdasági szuverenitásukat” – mondta Sizo Nkala, a johannesburgi Afrika-Kína Tanulmányok Központjának vezető kutatója.
„A vámtarifák mindenekelőtt a Kereskedelmi Világszervezet által irányított, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer elleni támadást és annak megsértését jelentik” – mondta Nkala.
