Gazdaság

Berobbant a Széchenyi Kártya 2025-ben

Megduplázódott a kereslet

Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, hanem a magyar családoknál és a hazai vállalkozásoknál van a helye. Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére a kormány mindent megtesz a magyarországi kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése, méretugrásuk elősegítése és beruházásaik támogatása érdekében. A Széchenyi Kártya Program kiválóan teljesített 2025 első fél évében, 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be a programban részt vevő bankok 264,7 milliárd forint összegben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.

Berobbant a Széchenyi Kártya 2025-ben
Különösen jelentős az érdeklődés a lehetőség iránt
Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

A tárca tájékoztatása szerint a program továbbra is jelentősen hozzájárul a hazai kkv-k versenyképességének erősítéséhez és a gazdasági növekedés ösztönzéséhez. Ebben kiemelt szerepet játszik, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor Program 2024 novemberi indulása óta két lépcsőben 5-ről évi 3 százalékra csökkent. Az év első hat hónapjában a Széchenyi Kártya Program keretében 264,7 milliárd forint összegben érkezett beruházási célú hiteligény a programban részt vevő bankokhoz.

Ez összesen 8555 hiteligénylést jelent, ami 23 százalékkal haladja meg a 2024 azonos időszakában befogadott igénylések számát. Az igénylések magas számához mind a 4 beruházási típusú termék hozzájárult: az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ termék 61, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ 28, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ 21 százalékkal több igénylést vonzott, de a Széchenyi Lízing MAX+ esetében is ötödével több igénylést fogadtak be az idei év első 6 hónapjában, mint 2024 első félévében - közölték. A kiváló eredmény egyebek mellett annak tudható be, hogy júniusban éves csúcsokat döntött a Széchenyi Kártya Program.

A beruházási hitelek 55 milliárd forintos igényelt összege 39 százalékkal haladta meg az 1 évvel korábbi szintet, az 1.526 befogadott igénylés pedig 11 százalékos bővülést mutat. Kiemelkedően jól teljesített a zászlóshajó-termék, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, ahol a 23 milliárd forintos igényelt összeg több, mint kétszerese az 1 évvel korábbi értéknek, az igénylések száma pedig közel kétharmadával növekedett. A közleményben Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: az egy ügyletre jutó átlagos hitelösszeg júniusban éves szinten negyedével 29 millió forintról 36 millió forintra, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetén pedig 100 millió forintról 126 millió forintra emelkedett.

Ez a kereslet bővülése mellett újabb igazolása annak, hogy a vállalkozások igenis mernek nagyot álmodni, ha kigazdálkodható kamat mellett juthatnak forráshoz - emeli ki a közlemény. A fejlesztési kedv erősítéséhez egyértelműen hozzájárult, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor Program 2024 novemberi indulása óta két lépcsőben 5-ről évi 3 százalékra csökkent. A kamatcsökkentések előtti hónapokra jellemző 30 milliárd forint alatti havi kihelyezés már a 2024. novemberi lépést követően 45 milliárd forintra emelkedett, majd idén márciustól - amióta 3 százalékos hitelkamat mellett lehet finanszírozást igénybe venni - átlagosan már 51 milliárd forintnyi frissen igényelt hitel segíti a hazai kkv-szektort - ismertették. Ennél is sokatmondóbb a kihelyezési volumen bővülés a likviditási hiteltermékek esetében, amelyek kamata február közepétől évi 5 százalékról 4,5 százalékra csökkent.

A bankok azóta átlagosan havi 120 milliárd forint értékű folyószámla- és forgóeszköz-hitelre szerződnek a kkv-ügyfeleikkel, ami közel a duplája a megelőző hónapok 61 milliárd forintos állományának. Március óta havonta átlagosan 2450 cég keres finanszírozási lehetőséget és jelentkezik a programot működtető szervezetek irodáiban. A kedvező változások összességében azt jelzik, hogy a Széchenyi Kártya Program rendszere hatékony kialakításának köszönhetően rugalmasan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez, és továbbra is alapvető szerepet játszik a magyar gazdaság megerősítésében és a kkv-szektor hosszú távú stabilitásának biztosításában - zárul a tárca közleménye.

Kapcsolódó írásaink