Könnyeket szül az arany Nugyat-Afrikában

A vámok és a nemzetközi konfliktusok világában az arany vonzó a befektetők számára, mivel az egyik kevés stabil eszköz maradt - írja elemző cikkében a BBC. Mint kiderül, szinte mindenki szeretne részesedni a játékból, a központi bankoktól kezdve a nagy intézményeken át egészen a lakossági befektetőkig. Ugyanakkor azt kevesen tudják, honnan származik az aranyuk, s ugyancsak gyéren ismert, hogy miféle konfliktusokat szíthat ott, ahol bányásszák.

A lapban aláhúzzák, Nyugat-Afrika, azaz a Száhel-övezet kormányai számára még nagyobb a tét, ugyanis az arany mentőöv Burkina Faso, Mali és Niger katonai juntái számára. Ezeket egyöntetűen a dzsihadista felkelések, regionális elszigeteltség és a klímaváltozás pusztítása sújtja. Megjegyzik, mivel a sárga fém ára történelmi csúcson jár, a katonák abban reménykednek, hogy közvetlenül profitálhatnak a felfutásból.

A Világ Aranytanács becslései szerint a három Száhel-övezeti állam együttesen évente körülbelül 230 tonna aranyat termel, ami a jelenlegi piaci árfolyamon körülbelül 15 milliárd dollárt (5 175 milliárd forintot) jelent. A kézműves és kisüzemi kitermelésre vonatkozó feljegyzések hiánya miatt azonben e mutató valószínűleg alábecsült. A BBC szerint e három ország együttes bányászata meghaladja Afrika bármely más részének a termelését, így a Száhel-övezet jelentős globális szereplővé vált a piacon.