Ennyibe kerül egész nap járatni a klímát

Tombol a nyári kánikula, ismét hőségriasztás lépett életbe. A meleg elől menekülve mindenki igyekszik hűvösen tartani otthonát, amihez kétségtelenül a klímaberendezések használata jelenti az egyik leghatékonyabb megoldást.

De vajon mennyivel fizetünk többet havonta a villanyért, ha mindennap hosszasan járatjuk otthon a légkondit a hőhullámos időszakokban? Erdős Csaba, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap vezető szerkesztője foglalta össze a legfőbb tudnivalókat, írta meg a 24.hu.

Hangsúlyozta, hogy a légkondicionálók áramfogyasztására és az áramszámla összegére számos tényező kihatással van. A többi között lényeges szempont a külső és a kívánt belső hőmérséklet közötti különbség, hiszen minél jobban le kell hűtenünk egy helyiséget, annál több energiát használunk fel.

Ugyancsak meghatározó a hűtött helyiség mérete, az épület szigetelésének minősége, továbbá a klímaberendezés névleges teljesítménye és szezonális hűtési jóságfoka (SEER – Seasonal Energy Efficiency Ratio).

Végezetül számításba kell venni, hogy naponta hány órán át üzemel a klíma, mennyire magas a páratartalom, mennyire süti közvetlenül a napfény a helyiséget, mennyi hőt termelnek a benti elektromos eszközök, vagy hogy mennyire szellőztetünk gyakran.

A jól szigetelt lakások kevesebb hűtési energiát igényelnek, mert kisebb a hőterhelésük. Számít a klímaberendezés hatékonysága is. A készülék névleges teljesítménye (kW-ban) és szezonális hűtési jóságfoka (SEER – Seasonal Energy Efficiency Ratio) meghatározza, hogy mennyi áramot fogyaszt a hűtés során.

Fontos még az üzemidő, vagyis az, hogy a klíma napi hány órát működik, a páratartalom (magas páratartalom esetén a klíma több energiát használhat), az, hogy a helyiség mennyire kitett a napfénynek, a benti (például elektromos) eszközök hőtermelése, és a használati szokások (például hogy gyakorlat-e a klíma indokolatlan ki-bekapcsolgatása vagy a gyakori szellőztetés stb.). Ezek mind növelhetik a fogyasztást.

A szakember egy konkrét példán, két opción keresztül ki is számolta, mennyibe kerülhet naponta a klímázás. Tegyük fel, hogy egy 20 m²-es szobát hűtünk egy 2,5 kW névleges hűtőteljesítményű split klímával egy átlagosan szigetelt lakásban. A kinti hőmérséklet mondjuk 30 °C.

A szakember két esetet vizsgált – az elsőben a benti hőmérsékletet 26 °C-ra, a másodikban 22 °C-ra állítjuk. Feltételezzük, hogy a klíma SEER mutatója 6, ami azt jelenti, hogy 1 kW elektromos energia felvételével 6 kW hűtőteljesítményt biztosít. Az áramszámla kiszámításához az áram árát 36 forint/kWh-nak vesszük (ez az átlagos magyar lakossági ár a kedvezményes, átlagfogyasztás alatti mennyiségi határig).

Hűtés 30 °C-ról 26 °C-ra: a 4 °C különbség viszonylag kicsi. Tegyük fel, hogy a klíma átlagosan 0,5 kW elektromos energiát fogyaszt óránként. (6-os SEER alapján a 2,5 kW hűtőteljesítményhez körülbelül 0,42 kW szükséges, de kerekítünk az egyszerűség kedvéért.)

Így ha a klíma 24 órán át működik, akkor (0,5x24x36) 432 forintba kerül egy napra az áramfogyasztása.

Hűtés 30 °C-ról 22 °C-ra: a 8 °C hőmérsékletkülönbség nagyobb terhelést jelent, így a klíma SEER-értéke is rosszabb lesz – vegyük így a fogyasztást 0,7 kWh-nak. Ha a klíma 24 órán át működik, akkor (0,7x24x36) kerekítve 605 forintba kerülhet az egy teljes napi fogyasztás.

A két példa alapján jól látszik, hogy naz áramfogyasztás jelentősen nő, ha alacsonyabb benti hőmérsékletet szeretnénk elérni, mivel a klíma több energiát használ a nagyobb hőmérséklet-különbség miatt. Ezért mondta a szakértő, hogy a költségek és a komfort egyensúlyának érdekében érdemes a klímát 24–26 °C körüli hőmérsékletre állítani.