Gazdaság
Az Egyesült Államok arra kéri Kínát, hogy akadályozza meg Iránt a Hormuzi-szoros lezárásában
Peking szerint az amerikai csapások rontottak Washington hitelességén, , és azonnali tűzszünetre szólított fel
Észrevételei azután hangzottak el, hogy az iráni állami Press TV arról számolt be, hogy a parlament jóváhagyta a szoros lezárásának tervét, de hozzátette, hogy a végső döntés a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács kezében van.
Az olajellátás bármilyen zavara mélyreható következményekkel járna a gazdaságra nézve. Kína különösen a világ legnagyobb iráni olajvásárlója, és szoros kapcsolatot ápol Teheránnal.
Az olajárak emelkedtek az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást követően, a referencia Brent nyersolaj ára öt hónapja a legmagasabb szintet érte el.
„Arra biztatom a pekingi kínai kormányt, hogy hívja fel Iránt ezzel kapcsolatban, mert nagymértékben függenek a Hormuzi-szorostól az olajuk tekintetében” - mondta Rubio a Fox Newsnak adott vasárnapi interjújában, számol be a BBC.
„Ha lezárják a szorost az gazdasági öngyilkosság lesz számukra. Sokkal jobban ártana más országok gazdaságának, mint a miénknek.”
A világ olajának mintegy 20%-a áthalad a Hormuzi-szoroson, a Közel-Kelet nagy olaj- és gáztermelői a vízi utat használják a régióból származó energia szállítására.
A szorosban zajló műveletek megzavarására tett bármilyen kísérlet az egekbe szökhet.
Az olajárak rövid időre megugrottak, amikor hétfőn megkezdődött a kereskedés, a Brent hordónként 81,40 dollárra emelkedett. Ezután azonban visszacsúszott 78 dollár körülire, ami 1,4%-os emelkedést jelent a nap folyamán.
„Az Egyesült Államok most elsöprő védelmi pozícióval rendelkezik a régióban, hogy felkészüljön bármilyen iráni ellentámadásra. De az olajárak kockázata az, hogy a helyzet súlyosan tovább eszkalálódhat” - mondta Saul Kavonic, az MST Financial energiakutatási vezetője.
A nyersolaj ára mindent befolyásol, attól kezdve, hogy mennyibe kerül az autó tankolása, egészen a szupermarketben lévő élelmiszer áráig.
Kína különösen több olajat vásárol Iránból, mint bármely más nemzet - Iránból származó importja a múlt hónapban meghaladta a napi 1,8 millió hordót a Vortexa hajókövető cég adatai szerint.
Más nagy ázsiai gazdaságok, köztük India, Japán és Dél-Korea is nagymértékben támaszkodnak a szoroson áthaladó nyersolajra.
Vandana Hari energiaelemző szerint Iránnak „keveset és túl sokat kell nyernie” a szoros lezárásával.
„Irán azt kockáztatja, hogy az öbölbeli olaj- és gáztermelő szomszédait ellenséggé változtatja, és kulcsfontosságú piaca, Kína haragját kelti fel a szorosban zajló forgalom megzavarásával” - mondta Hari asszony a BBC Newsnak.
Az Egyesült Államok a hétvégén csatlakozott az Irán és Izrael közötti konfliktushoz, Donald Trump elnök azt mondta, hogy Washington „megsemmisítette” Teherán kulcsfontosságú nukleáris létesítményeit.
Az azonban nem világos, hogy mekkora károkat okoztak a csapások, az ENSZ nukleáris felügyelője szerint nem tudják felmérni a megerősített Fordo földalatti nukleáris telephely kárait. Irán azt mondta, hogy csak kisebb károk keletkeztek Fordo-ban.
Trump arra is figyelmeztette Iránt, hogy „sokkal rosszabb” jövőbeli támadásokkal kell szembenéznie, ha az ország nem hagyja abba nukleáris programját.
Hétfőn Peking azt mondta, hogy az amerikai csapások rontották Washington hitelességét, és azonnali tűzszünetre szólított fel.
Fu Cong, Kína ENSZ-nagykövete szerint minden félnek vissza kell fognia „az erőszak impulzusát... és olajat önt a tűzre” – áll az állami CCTV jelentésében.
A pekingi Global Times állami újság vezércikkében azt is közölte, hogy az Egyesült Államok iráni szerepvállalása „tovább bonyolította és destabilizálta a közel-keleti helyzetet”, és hogy a konfliktust „ellenőrizhetetlen állapotba” taszítja.
