Dohányháború az EU-ban: brutális adóemelés jöhet

Az uniós végrehajtó testület a sokat vitatott dohánytermékek jövedéki adózásáról szóló irányelv (TED) reformján dolgozik, miután 15 tagállam – Franciaország és Hollandia vezetésével – újabb fellépést sürgetett a dohánytermékek forgalmazása ellen.

Számos tagállami kormány célul tűzte ki az alternatív dohánytermékek – például az elektromos cigaretták, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák – elterjedésének visszaszorítását is. Ezeket a termékeket jelenleg eltérően szabályozzák az egyes országok, mivel uniós szintű jövedéki adózási rendszer nem létezik rájuk.

Egy, az ügyhöz közel álló bizottsági forrás szerint a jelenlegi dohányadózási szabályok „már nem alkalmasak a céljuk betöltésére”, ezért a Bizottság módosítási javaslatot készít elő. A TED reformja az új típusú termékekre is kiterjed, ám az elfogadáshoz a tagállamok egyetértése, azaz egyhangúság szükséges.

Bár a Bizottság végül bármilyen adózási forgatókönyv mellett dönthet, az Euractiv által megtekintett hatástanulmány az előnyben részesített opciókat mutatja be. Az ajánlott kulcsokat 2022-es javaslatokhoz képest 20%-kal emelték meg, figyelembe véve az inflációt.

Főbb javaslatok: jelentős drágulás jöhet

A dokumentum szerint a Bizottság a cigaretták jövedéki adóját 139%-kal emelné meg, a jelenlegi 90 euróról 215 euróra ezer szálonként. A sodródohány esetében még nagyobb, 258%-os emelést irányoznak elő: 60 euróról 215 euróra kilogrammonként.

Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a sodródohány és a cigaretta azonos adózás alá esne, jóllehet a sodrás költsége a fogyasztók számára magasabb, mivel papírt és szűrőt külön kell vásárolni.

Az emelés hatása ugyanakkor tagállamonként eltérő lehet, mivel figyelembe veszik a vásárlóerő-indexet. Az Euractiv számításai szerint például Luxemburgban (ahol magas a vásárlóerő) egy doboz cigaretta ára 3,5 euróval emelkedne (+60%), míg alacsonyabb vásárlóerejű országokban is jelentős drágulás jönne: +2 euró Görögországban (+50%), +2,60 euró Bulgáriában (+80%).

A szivarok és szivarkák jövedéki adója extrém mértékben, 1090%-kal emelkedne: 12 euróról 143 euróra ezer szál vagy kilogramm után. A vízipipa-dohány, vagyis shisha esetében – mivel főként importtermék – alacsonyabb, 107 eurós jövedéki adót javasolnak kilogrammonként.

A nikotinpárnákat, amelyek ízesítéseit egyre több ország tiltja, 143 euró/kg adóval sújtanák.

Az elektromos cigaretták esetében a nikotin mennyiségére alapuló adózást vezetnének be:

• 15 mg/ml feletti nikotintartalom esetén 0,36 euró/ml

• 15 mg/ml alatti esetén 0,12 euró/ml

A hevített dohánytermékekre a dokumentum mérsékeltebb megközelítést javasol:

• 108 euró/ezer szál vagy

• 155 euró/kg – ez nagyjából a fele a cigarettára javasolt adónak.

Időközben Olaszország, Görögország és Románia arra kérték a Bizottságot, hogy az alternatív termékeket – különösen a hevített dohányt – ne sorolja egy kategóriába a hagyományos cigarettákkal.

Várható hatások a munkahelyekre és a termelőkre

A tervezet szerint a javasolt adóemeléseknek csak marginális hatásuk lenne a foglalkoztatásra, és az is csak néhány tagállamot érintene.

A dokumentum szerint az EU-ban megtermelt dohány kevesebb mint 4%-át teszi ki a globális éves termésnek, és 2024-re az EU-n belüli dohánytermelők száma 14 500–15 000 főre tehető – szemben a 2010-es 60 000-rel.

A legtöbb dohánytermesztő Bulgáriában található (~6 200 fő), ezt követi Görögország (~4 600 fő) és Lengyelország (~3 500 fő).

A dokumentum lábjegyzete szerint:
„Bulgária a leginkább érintett tagállam, mivel itt a legmagasabb a dohánytermesztés koncentrációja. A dohányipari feldolgozás Németországban összpontosul.”

A kis- és középvállalkozásokra (KKV-k), amelyek elektromos cigaretták, szivarok, szivarkák és pipadohány gyártásával foglalkoznak, nem terveznek enyhítő intézkedéseket, ellentétben a korábbi Bizottsági ígéretekkel.

Megosztott Európa: politikai vita a dohányadóról

Politikai szinten a dohánytermékek adózása élesen megosztja az EU-tagállamokat. Franciaország és Hollandia, ahol már jelentős adóemeléseket hajtottak végre, gyors irányelvi reformot sürgetnek.

Érvelésük szerint a dohánytermékek magasabb adója hatékony eszköz a dohányzás visszaszorításában, amely évente 700 000 uniós polgár halálát okozza. Emellett aggodalommal figyelik az alternatív termékek terjedését, amelyek hosszú távú egészségügyi hatásai még nem ismertek. Szerintük a dohányipar ezekkel a termékekkel próbál „hátsó ajtón” visszajutni az uniós piacra, azzal az üzenettel, hogy „kevésbé ártalmasak”.

Más tagállamok viszont – amelyek eddig alacsonyan tartották a dohányadót – ellenzik a változtatást, mondván, az növeli az inflációt, fekete piacot eredményezhet, és költségvetési hiányokat okozhat. Példaként épp Franciaországot és Hollandiát említik, ahol ezek a problémák már megjelentek.