Hatalmas meglepetést okoztak a magyarok

Az idei év elején több ezermilliárd forint értékű lakossági állampapír árazódott át, és noha sokan arra számítottak, hogy óriási kiáramlás történhet a papírokból, ez végül nem következett be. Olyannyira nem, hogy májusban nagyobb volt a lakosság állampapír-állománya, mint tavaly decemberben, azaz továbbra is az egyik legvonzóbb befektetésnek számít a magyarok körében. Az ÁKK év elején kinevezett, a belföldi és nemzetközi tőkepiacokért is felelős általános vezérigazgató-helyettese az adósságportfólió diverzifikációjáról és az adósságkezeléshez szükséges rugalmasságról is beszélt.

„Érdemes egy lépést hátrébb lépve röviden áttekinteni az ÁKK finanszírozási stratégiáját, hogy lássuk azokat a kereteket, amelyek között a munkánkat végezzük. Mint minden évben, tavaly is decemberben publikálta az ÁKK a finanszírozási tervét. Összességében ez a dokumentum tartalmazza azt, hogy miképp finanszírozzuk a költségvetés hiányát és a lejáró államadósságot. Célunk egyrészről, hogy a finanszírozás stabil legyen, illetve másrészről, hogy az adósságkezelés költséghatékony módon és a kockázatokat figyelembe véve történjen” - mondta Kolozsi Pál Péter, aki szerint az ÁKK stratégiájának fontos eleme a diverzifikáció, hiszen ez a stabilitás és a hatékonyság záloga. Ennek értelmében az adósságkezelő többféle piacról, többféle termékkel, többféle módon biztosítja a szükséges finanszírozást.

Kolozsi emlékeztetett: az ÁKK három fontos finanszírozási pillérre támaszkodik. Ezek közül a legnagyobb a belföldi intézményi piac, amely gyakorlatilag az államkötvények és diszkontkincstárjegyek nagybani kibocsátását takarja a bankok, illetve a külföldi és hazai intézményi befektetők felé. Ez a szegmens nagyjából az adósságfinanszírozás 50 százalékáért felel. A második nagy pillér a lakosság, amely jelenleg 20 százalékkal veszi ki a részét, illetve az ÁKK aktív és sikeres szereplője a nemzetközi tőkepiacoknak is, ami pedig 30 százalékát adja a finanszírozásnak.

„Január elején az ÁKK egy kifejezetten sikeres tranzakció keretében 2,5 milliárd euró értékben bocsátott ki euróban denominált devizakötvényt, amiből egymilliárd euró zöldkibocsátás volt. A kötvényekre négyszeres volt a túljegyzés, így nagyon kedvező kamatozással történt a kibocsátás. Magas kereslet jellemezte az idei év eddigi részében a hazai intézményi kibocsátásokat is, az aukciók a meglehetősen volatilis nemzetközi környezet ellenére is erősek voltak, a teljes terv mintegy 40 százaléka megvalósult május közepéig, ami egy kifejezetten kedvező évkezdetet jelentett” – mondta Kolozsi.

A vezérigazgató-helyettes rámutatott: a lakossági piacot az idei év elején egyfajta sajátos hangulat lengte körül, az inflációkövető állampapírok nagy tömegének átárazódása miatt a korábbi években tapasztaltnál is nagyobb figyelem összpontosult erre a piacra. „Ne felejtsük el, hogy bár sokan csak a nominális kamatok csökkenését látták az átárazódásban, de az mindenekelőtt egy kifejezetten pozitív fejleménynek, a hazai infláció drasztikus és gyors csökkenésének volt a következménye – márpedig alacsonyabb infláció mellett alacsonyabb kamatszinttel is megőrizhető a pénzünk reálértéke. Ezzel együtt az átárazódások a megtakarítások hazai piacán új helyzetet teremtettek. Hogy érzékeljük ennek nagyságrendjét: az idei év egészének viszonylatában a lakossági állampapírokkal kapcsolatban nagyságrendileg tízezermilliárd forintnyi megtakarításról kell döntenie a hazai kisbefektetőknek” – tette hozzá.

Kolozsi pontosított: ebből hétezermilliárd forint az inflációkövető papírok átárazódásából adódik, az idei lejáratok összesen kétezermilliárd forintot tesznek ki, és 1700 milliárd forintnyi kamat is kifizetésre kerül. Az érintett volumen tehát valóban nagyon nagy, ami körültekintő hozzáállást tett szükségessé. Az ÁKK fel is készült a „rohamra”, és ma már elmondhatjuk, hogy a számok alapvetően a mi várakozásainkat igazolták.

„Az adósságkezelés szempontjából az a legfontosabb, hogy a finanszírozás egésze és egyes pillérei is stabilak legyenek. Ez a stabilitás a lakossági piacon is megvan, a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakosság bizalma töretlen az állampapírok iránt. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy most májusban, a lakosság kezében névértéken a lakossági tulajdonú intézményi kötvényekkel együtt több állampapír van, mint amennyi tavaly decemberben volt. A magyar családok 13 ezermilliárd forintot tartanak ebben a megtakarítási formában, ami azt jelenti, hogy továbbra is emelkedik az állomány” - mondta Kolozsi.

A lakosság oldalán tehát nem volt jelentős kiáramlás az állampapírokból, főként az változott, hogy milyen állampapírt tartanak a magyar háztartások. Az állampapírok közötti választás lehetősége stratégiánk egyik legfontosabb jellegzetessége, így a papírok közötti átcsoportosítás egyáltalán nem ellentétes az ÁKK érdekeivel.

„Épp azért van ilyen sokféle, a lakosság számára elérhető állampapírunk, hogy mindenki a jövedelmi és élethelyzetének, valamint a pénzügyi terveinek megfelelően tudja kiválasztani azt az állampapírt, amit a legalkalmasabbnak tart a megtakarításai számára” - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.