Szép-kártya-juttatások 2025-ben: optimalizálás munkáltatói és munkavállalói szemmel

Újdonságok 2025-ben: Aktív Magyarok zseb és a lakáscélú felhasználás

2025-ben jelentős újítás, hogy a Szép-kártya keretének bővítésére lehetőség nyílik egy külön célzott juttatással, az Aktív Magyarok zseb formájában. Ez technikai értelemben nem egy zseb vagy alszámla, hanem egy külön keret, amely a klasszikus 450 ezer forintos éves juttatási kereten felül legfeljebb 120 ezer forint értékben nyújtható a munkavállalók részére. Ezzel a kedvezményes adózású Szép-kártyás juttatás éves értéke elérheti akár 570 ezer forintot is.

Az Aktív Magyarok zseb kizárólag meghatározott célokra használható fel: az aktív életmódhoz kapcsolódó szolgáltatásokra – ilyen például a túravezetés, sportprogramok, erdei iskola, kerékpáros és vízi turizmus. A felhasználás kizárólag a jogszabályban nevesített elfogadóhelyeken történhet, és nincs átjárhatóság a klasszikus keretösszeggel.

Szintén fontos változás, hogy 2025-ben lehetőség nyílik a Szép-kártyán elérhető egyenleg lakáscélú felhasználására is. Ez az alapkeret (450 ezer Ft) terhére történik, és a juttatások 50 százalékáig használható fel olyan célokra, mint például:

• lakásfelújítás;

• korszerűsítés;

• lakáshitel-törlesztés;

• meghatározott tárgyi eszközök vásárlása (pl. konyhai berendezések, fűtéstechnikai eszközök).

Fontos: a felhasználás csak saját tulajdonú lakóingatlan esetén, megfelelő dokumentáció benyújtása mellett lehetséges, és az elfogadás a pénzügyi szolgáltató jóváhagyásához is kötött lehet.

Adózás és keretösszegek: Mit érdemes tudni 2025-ben?

2025-ben a Szép-kártyás juttatások az alábbi két fő részből állhatnak:

• 450 ezer Ft-ig: az alap juttatás, amely vendéglátásra, szállásra és szabadidős szolgáltatásokra fordítható, technikailag egységes számlára történő utalással.

• 120 ezer Ft-ig: az újonnan bevezetett Aktív Magyarok zseb kerete.

Mindkét juttatás kedvezményes adózás alá esik: 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli, tehát összesen 28 százalék közteherrel számolhat a munkáltató. Az alapkeret feletti juttatások (kivéve az Aktív Magyarok zsebet) bérként adóznak.

Fontos hangsúlyozni: az Aktív Magyarok zseb nem számít bele az alapkeretbe, így valóban többletlehetőséget jelent a munkáltatók és munkavállalók számára is.

Ha biztosak akarunk lenni benne, hogy a legoptimálisabb lehetőséget választjuk cégünk és dolgozóink számára, érdemes az adótanácsadás keretei között a béren kívüli juttatásokat is górcső alá venni.

Munkavállalói szempontok és gyakorlati tanácsok

A Szép-kártya 2025-ben továbbra is értékes és rugalmas juttatási forma. A munkavállalók számára előnyös, ha már év elején érdeklődnek a munkáltatónál az éves juttatási tervekről – különösen akkor, ha az újonnan bevezetett lehetőségekre is igényt tartanak.

A fel nem használt egyenlegeket célszerű nyomon követni, ugyanis bizonyos kártyakibocsátók inaktivitási díjat is felszámolhatnak. A tudatos felhasználás, különösen a lakáscélú lehetőségek esetén, jelentős megtakarítást eredményezhet.

Adminisztratív buktatók és javasolt lépések

A leggyakoribb hibák:

• a juttatási keretek túllépése;

• az utalások nem megfelelő cél szerinti nyilvántartása;

• nem megfelelő dokumentáció lakáscélú felhasználás esetén.

Az Aktív Magyarok zseb esetében külön nyilatkozatot kell adnia a munkáltatónak az utalás céljáról. A lakáscélú felhasználás során a munkavállalónak igazolnia kell az ingatlantulajdont és a felhasználás jogszerűségét, ezért javasolt előre egyeztetni a Szép-kártya szolgáltatóval.

A Szép-kártya 2025-ben a klasszikus rekreációs célok mellett már lakhatási és aktív életmódhoz kapcsolódó kiadásokra is alkalmazható – ez új dimenziókat nyit a juttatások világában. A lehetőségek kiaknázása azonban a Szép-kártya adózása miatt fegyelmezett tervezést és megfelelő adminisztrációt kíván.

A juttatások helyes kezelése így már nemcsak bérgazdálkodási, hanem stratégiai HR-kérdés is. Egy tapasztalt adószakértő vagy bérszámfejtési tanácsadó segíthet a szabályok pontos értelmezésében, a lehetőségek kihasználásában és a kockázatok minimalizálásában.