Brüsszel és az USA hatalmas lehetőségektől vágná el hazánkat a Kína-ellenes politikával

A 9. Selyemút Nemzetközi Expó és a Kína keleti és nyugati régiói közötti együttműködési és befektetési fórum 2025. május 21-én kezdődött Hszianban. Az eseményen több mint 40 ország és régió képviselői vettek részt, és a kiállítás területe elérte a 72 ezer négyzetmétert. A rendezvény célja az Övezet és Út kezdeményezés keretében a nemzetközi gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok erősítése volt.

A vasúti szállítás jelentősége folyamatosan növekszik a globális kereskedelemben. 2025 első négy hónapjában Kína nemzeti vasúthálózata mintegy 1,3 milliárd tonna árut szállított, ami 3,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Különösen figyelemre méltó a Kína–Közép-Ázsia vasúti áruszállítás, amely 21 százalékkal nőtt, és 4725 vonat közlekedett ezen az útvonalon.

Ez a növekedés részben annak köszönhető, hogy a Kína és Európa közötti áruszállításban egyre nagyobb szerepet kap az úgynevezett középső folyosó, amely Közép-Ázsián, a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül vezet. Ez az útvonal alternatívát kínál az oroszországi és északi útvonalakkal szemben, különösen a geopolitikai feszültségek fényében.

Ebben a rendszerben kiemelt csomópontnak számít Hszian, amely nemcsak a kiállítás helyszíne, hanem a Kína–Európa vasúti folyosók egyik fő logisztikai központja is. A város határában található Hszian Nemzetközi Szárazkikötő és gyűjtőelosztó pályaudvar fontos szerepet játszik a Közép-Ázsiába és onnan vissza irányuló teherforgalom lebonyolításában.

Ehhez a középső folyosóhoz csatlakozik majd a Budapest–Belgrád vasútvonal is, amely az Övezet és Út kezdeményezés egyik kulcsfontosságú projektje. A célja, hogy összekösse Közép-Európát a kínai tulajdonban lévő pireuszi kikötővel Görögországban.

A 350 km hosszú, 200 km/h sebességre tervezett vasútvonal jelentősen csökkenti az áruszállítási időt Kína és Európa között, így a beruházás különösen fontos Magyarország számára, hazánk ugyanis így logisztikai központként szolgálhat a középső folyosón keresztül érkező áruk számára, erősítve gazdasági és kereskedelmi pozíciónkat a térségben.

Az expón kiemelt figyelmet kaptak a földrajzi jelzések és a kulturális együttműködések. Kína több tartománya együttműködési megállapodásokat írt alá a földrajzi jelzések védelme és promóciója érdekében. Ez lehetőséget teremt a magyar eredetvédett termékek, például a tokaji bor vagy a szegedi paprika kínai piacra jutására.

A 9. Selyemút Expó tehát rávilágított a vasúti szállítás és a logisztikai infrastruktúra növekvő jelentőségére a globális kereskedelemben. A Budapest–Belgrád vasútvonal kiemelt szerepet játszik ebben a folyamatban, mivel összeköti Közép-Európát a kínai piacokkal, és hozzájárul a gazdasági együttműködés erősítéséhez. A földrajzi jelzések és a kulturális kapcsolatok fejlesztése további lehetőségeket kínál a magyar termékek és szolgáltatások számára a kínai piacon.

A hsziani expóval gyakorlatilag egyidőben, május 22. és 25. között rendezték meg Ningbóban a negyedik Kína–KKE Expót, amely Kína egyetlen, kifejezetten a közép- és kelet-európai (KKE) államokra épülő nemzeti szintű kiállítása. Az esemény díszvendégei ezúttal Szlovákia és Szlovénia voltak, de összesen 14 régiós ország képviseltette magát – köztük hazánk is.

A kiállításon több mint 400 vállalat jelent meg, mintegy 8000 különböző termékkel, a látogatók száma pedig meghaladta a 15 ezret. A kiemelt tematikus zónák közül a „Digitális és Intelligens KKE” kapta a legtöbb figyelmet: itt többek között humanoid robotokat és egy szlovén hibrid hajtású kisrepülőgépet is bemutattak egy magyar „digitális tábla” mellett.

A szlovén repülőgép nem csupán műszaki kuriozitás: a 20 milliárd jüanos üzleti terv értelmében a modellt Kínában fogják gyártani. Ezzel szemben Magyarország a már említett „varázsfallal” érkezett: a nézők mozdulataikkal irányíthatták, és fedezhették fel hazánk történelmét, kultúráját. Látványos volt, de egy olyan országban, ahol a digitális kijelzők és vizuális megoldások a mindennapi élet részei, ez inkább emlékeztetett egy turisztikai installációra, mint egy innovatív exportcikkre.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a Kína–KKE turisztikai kapcsolatok az elmúlt időszakban látványosan élénkülnek – 2024-ben például 2,16 millió kínai látogatásra került sor, ami több mint négyszerese a 2012-es értéknek. Egy 2023-as adat szerint pedig a Kínába irányuló magyar export 848 milliárd forintot ért el, így 2021-gyel összevetve 13 százalékkal, 2012-hez képest pedig több mint a duplájára nőtt.

A kiállításon a magyar üzleti szektort tizenkét vállalat képviselte, többségük a borászat és élelmiszeripar, a logisztika, az állattenyésztés és takarmányozás, valamint a kozmetikai ipar területén tevékenykedik. Továbbá itt jelentették be, hogy megnyílt a Magyar Nemzeti Promóciós Központ Csöcsiang tartományban.

A Kína–Közép- és Kelet-Európa Együttműködés 2012-ben indult útjára, kifejezetten a régiós kapcsolatépítés céljából. Három pillére: a kereskedelem, a befektetés, valamint az emberi és kulturális kapcsolatok erősítése.

Az elmúlt 13 évben a kétoldalú kereskedelem 1,76-szorosára nőtt, elérve a 142,3 milliárd dolláros értéket 2024-ben. A növekedés éves átlagban meghaladta a 8 százalékot, és dinamikusabb volt, mint Kína teljes EU-val folytatott külkereskedelme ugyanebben az időszakban.

Kína és a CEEC-országok közötti beruházások meghaladják a 10 milliárd dollárt, és több mint 20 építési és infrastrukturális projekt zajlik vagy valósult meg – köztük a Belgrád–Budapest vasút, a horvátországi Pelješac híd, a szerbiai HBIS acélmű, valamint a montenegrói és boszniai közlekedési fejlesztések.

Érdemes ejteni pár szót a házigazdáról, Ningbo városáról, amely az egyik legaktívabb KKE-partner Kínában. 2018 óta működik itt a KKE Gazdasági és Kereskedelmi Demózóna. Emellett Ningbo 19 testvérvárosi kapcsolatot ápol a régióval, kilenc KKE-országban működtet irodát, és Budapesttel közvetlen repülőjárat köti össze. A város KKE-országokkal folytatott külkereskedelme 2024-ben elérte az 561,3 milliárd jüant, ami háromszorosa a 2017-es értéknek.

A Kína–KKE együttműködés nem pusztán egy külkereskedelmi kezdeményezés, hanem Peking egyik legfontosabb diplomáciai kapcsolatépítési fóruma az Európai Unió keleti felével. A jövő kulcskérdése az, hogy a partnerség mennyire tud továbblépni a tradicionális áruforgalmon. Különösen ígéretes a zöld technológiák, a digitális gazdaság és a tudás-alapú ipari kapcsolatok fejlesztése.

A 2025-ös expó világossá tette: Kína és Közép-Kelet-Európa kapcsolata nem elvont geopolitikai program, hanem kézzel fogható gazdasági valóság. És hogy ebben milyen szerepet tudnak betölteni a régiós országok, az elsősorban nem Kínán múlik, hanem saját akaratukon, stratégiájukon és teljesítőképességükön.

Magyarországnak ebben a játékban még bőven lenne mozgástere, ezért érdemes elgondolkozni azon, mit tudunk még kihozni magunkból a „kötelezőn” túl.