Gazdaság

Azt vesszük, amiben megbízunk

Megvédeni a fogyasztókat

A fogyasztói bizalom erősítése, a digitális piac biztonságának garantálása és az uniós jogérvényesítés hatékonyságának fokozása állt a középpontban a kedden megrendezett European Consumer Summit csúcstalálkozón, amelyen Magyarországot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviseletében Gerlaki Bence adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár képviselte – áll a tárca MTI-nek szerdán küldött közleményében.

Azt vesszük, amiben megbízunk
Nem mindegy, mit teszünk a szatyorba
Fotó: AFP/NurPhoto/Michael Nguyen

A tájékoztatás szerint az államtitkár hangsúlyozta, a magyar soros elnökség kiemelt figyelmet fordított a fogyasztókat közvetlenül érintő területekre, és több esetben sikerült érdemi előrelépést elérni, így például az utazási szolgáltatások területén. Kiemelte továbbá, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság aktív szerepet vállal az európai uniós fogyasztóvédelmi irányok alakításában, különösen négy kulcsterületen: a légiutasjogok biztosításában, a fiatalok védelmében, az e-kereskedelem szabályozásában, valamint a mesterséges intelligencia jelentette kihívások kezelésében.

A május 19-én kezdődött csúcstalálkozó meghatározó állomása a 2025–2030-as uniós fogyasztóvédelmi stratégia előkészítésének. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítottak az egyre bővülő e-kereskedelem, az új technológiák, valamint a gyermekek és fiatalok védelmének kérdéseire, valamint a jogérvényesítés gyakorlati kihívásaira is. A közelmúltban a hazai fogyasztóvédelmi intézkedések egyik központi eleme volt a légitársaságokkal szembeni hatósági fellépés megerősítése.

A 2024-es nyári utazási időszak során a fogyasztóvédelmi hatóság 15 eljárást indított, míg a határon átnyúló ügyekben a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) mellett működő Európai Fogyasztói Központ összesen 734 panaszt kezelt, ezek közül 149 esetben sikeres vitarendezés történt a külföldi partnerintézmények bevonásával. Ennek eredményeként a magyar fogyasztók számára több mint 25 millió forint értékű kártalanítás vált elérhetővé, amely a gyakorlatban is jól tükrözi a rendszer eredményességét.

Mint írták, a magyar soros elnökség fontos szerepet vállalt az utazási csomagokra vonatkozó uniós szabályozás új javaslatainak kidolgozásában is, amelyek elfogadása esetén a jövőben átalakulhat a válsághelyzetek kezelését célzó voucher-szabályozás: az utalványok szabadon átruházhatóvá válhatnak, a fel nem használt összegek pedig visszaigényelhetők lesznek. A módosítás nemcsak az átláthatóságot és a fogyasztói bizalom erősítését célozza, hanem nagyobb védelmet is kíván nyújtani a fizetésképtelenné váló szolgáltatókkal szemben – tájékoztattak. Kiemelt figyelmet kapott a fiatal fogyasztók védelme is, ennek területén Magyarország élen jár az uniós tagállamok között.

A magyar kormány a fogyasztóvédelmi célokkal összhangban elkötelezett a fiatal fogyasztók védelme iránt, különös tekintettel az online térben felmerülő veszélyekre. A fiatalok védelmét szolgálja többek között a 18 év alattiak számára történő energiaital-értékesítés és -kiszolgálás tilalma is, amely szigorú jelölési előírásokra és a rendelkezések gyakorlati érvényesülése érdekében a rendszeres hatósági ellenőrzésekre épül.

Az e-kereskedelem szabályozása szintén kiemelt prioritást élvez, különös tekintettel a digitális piacok tisztességének biztosítására és a harmadik országbeli tisztességtelen kereskedőkkel szembeni fellépésre. Az online vásárlás mára mind az uniós, mind a hazai fogyasztás szerves részévé vált, a magyar lakosság több, mint 74 százaléka vásárol rendszeresen online, ami fokozott szabályozási felelősséget ró a hatóságokra. 2025-től a megerősített szervezeti háttérrel működő NKFH célzott próbavásárlásokkal, laboratóriumi vizsgálatokkal és piacfelügyeleti intézkedésekkel lép fel a megtévesztő, veszélyes termékeket értékesítő vagy beazonosíthatatlan hátterű webáruházakkal szemben – írták.

A digitális fogyasztóvédelem jövője nem képzelhető el a mesterséges intelligencia uniós szintű szabályozása nélkül. Magyarország elkötelezetten támogatja az AI Act – a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály – gyors bevezetését, különösen a gyermekeket és sérülékeny fogyasztókat célzó algoritmus-alapú szolgáltatások transzparenciája, felügyelete és biztonsága érdekében. A magyar álláspont szerint az algoritmikus döntések csak akkor válhatnak a fogyasztói jólét eszközévé, ha azok átláthatóak, jogilag ellenőrizhetőek és minden érintett számára hozzáférhetők – áll a közleményben.

A brüsszeli csúcstalálkozó alkalmat adott arra, hogy a tagállamok megerősítsék közös elköteleződésüket a fogyasztói bizalom fenntartása és a belső piac tisztességes működésének biztosítása mellett. A magyar kormány a jövőben azon dolgozik, hogy a fogyasztói jogok ne csupán jogszabályi szinten, hanem a mindennapi élethelyzetekben is érvényesüljenek.

Magyarország továbbra is a családok, a fiatalok és a nyugdíjasok érdekeit tartja szem előtt a hazai és a nemzetközi fogyasztóvédelem terén egyaránt – közölte az NGM.

Kapcsolódó írásaink