A Trump-adminisztráció több millió hektárt nyit meg Alaszkában az olaj- és gázfúrások előtt

Az amerikai belügyminisztérium csütörtökön, március 20-án közölte, hogy célja, hogy az alaszkai nemzeti kőolajtartalék 82 százalékát újra megnyitja a lízingelés és az energetikai fejlesztések bővítése előtt. Azt is nyilvánosságra hozták, hogy tervezik az olaj- és gázlízinget lehetővé tevő program visszaállítását az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum teljes, 631 309 hektáros (1,56 millió hektáros) parti síkságán.

„Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok felkarolja Alaszka bőséges és nagyrészt kiaknázatlan erőforrásait, mint a jóléthez vezető utat a nemzet számára, beleértve az alaszkaiakat is” – mondta Doug Burgum, az Egyesült Államok belügyminisztere egy nyilatkozatban.

„A szövetségi kormány túl sokáig túl sok akadályt gördített az állam energetikai potenciáljának kiaknázása elé. A belügy elkötelezett annak elismerése mellett, hogy Alaszka állam központi szerepet játszik nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítésében, miközben óriási gazdasági lehetőséget biztosít az alaszkaiak számára” – mondta Burgum.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy Donald Trump elnök második hivatali idejének első napján aláírta a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének alaszkai kiterjesztéséről szóló rendeletet. A politika nagy része arra irányult, hogy visszafordítsa Biden korábbi elnöknek a régióban az olajfúrási engedélyek felfüggesztését.

„Az inflációs válságot a masszív túlköltekezés és az eszkalálódó energiaárak okozták, ezért ma én is nemzeti energiavészhelyzetet fogok hirdetni. Fúrni fogunk, bébi, fúrni fogunk” – mondta Trump elnök beiktatási beszédében, órákkal a végrehajtási rendelet aláírása előtt.

Az Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum hihetetlenül sokféle amerikai vadon élő állatnak ad otthont, a jegesmedvéktől és grizzlyktől a jávorszarvasokig, karibukig és sasokig. Az érintetlen táj alatt becslések szerint 4,3-11,8 milliárd hordónyi olaj- és hatalmas földgázkészlet rejlik, ami dilemmát jelent a természetvédelem és az erőforrások kitermelése között.

Az olaj- és gázfúrás kérdése Észak-Amerikának ezen a részén az 1970-es évek óta ide-oda jár. Míg a nagyvállalatok és politikai szurkolóik szerint ez munkahelyeket és pénzt hozhat a régiónak, a környezetvédők és az őslakosok jogaiért küzdő csoportok szerint katasztrofális hatással lehet az itt élő vadvilágra és az emberekre.

Nem biztos azonban, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó cégek özönleni fognak ebbe a régióba. A kongresszus által előírt két olaj- és gázbérlet-értékesítésre került sor az Arctic Refuge parti síkságán: az elsőre 2021-ben „alacsony érdeklődés” mutatkozott, a másodikra 2025-ben pedig nulla ajánlat érkezett.

A lépés valószínűleg némi politikai ellenállásba is ütközik. Januárban Alaszka állam közölte, hogy beperli a szövetségi kormányt a 2024. decemberi intézkedések miatt a Coastal Plain bérbeadásra való megnyitásában játszott szerepük miatt. Az Egyesült Államok Belügyminisztériumának legutóbbi frissítése a környezetvédelmi civil szervezetek kritikáját is kiváltotta.

„Az amerikai nép újra és újra bebizonyította, hogy nincs gazdasági vagy ipari indok a fúrások kiterjesztésére Alaszka közterületein. Az Északi-sarkvidéki vadrezervátumi a korábbi bérletértékesítések nem vonzották a komoly ajánlattevőket, a nagy olajvállalatok elálltak a vásárlástól. A vezető pénzintézetek megtagadták a sarkvidéki fúrások finanszírozását, és a gazdasági elemzések továbbra is azt mutatják, hogy ezek a projektek üzletileg nem életképesek” – áll az Alaska Wilderness League közleményében.

„Mégis, az egyértelmű piaci jelzések és a közvélemény elsöprő ellenállása ellenére a kormányzat megduplázza a sikertelen fosszilis tüzelőanyag-programot – Alaszka földjeinek, vizeinek és közösségeinek kárára.”