Gazdaság
Nagy Márton: A gazdasági semlegesség ideológiától mentes gazdaságfejlesztési kérdéskör
Nagy Márton kijelentette: akárhonnan jöhet a tőke, Magyarország tőketechnológia és beruházás tekintetében semleges. Az új gazdaságpolitikai akcióterv is a gazdasági semlegességen alapul, amely „előfeltétele” annak, hogy jövőre három százalék fölötti gazdasági növekedést érjen el az ország – mondta.
A miniszter előadásában a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) szóló kilencpontos Demján Sándor programról is beszélt, amelynek részeként 1410 milliárd forint mozdulhat meg a vállalkozások támogatása érdekében 2025-ben.
A kormány célja az intézkedéssel, hogy a kkv-k megduplázzák méretüket – mondta a miniszter. Közölte, jelenleg több mint 900 ezer kkv működik Magyarországon melyeket támogatni kell abban, hogy megkétszerezhessék méretüket, hiszen – mint mondta – a nagyobb méret nagyobb hatékonysággal is jár. Ha nagyobb a hatékonyság „több pénz marad a vállalkozók zsebében”, így magasabb béreket is tudnak majd kifizetni – jegyezte meg.
Nagy Márton szerint kiemelten fontos még a kkv-k exporton belüli részarányának növelése is, mert „az export nem más, mint egy versenytér”.
Hozzátette, egy ilyen versenyző szektorban csak úgy lehet megmaradni, ha valaki hatékony. A miniszter ismertette, a Demján Sándor programban a kormány százmilliárd forintot szán a kkv-k beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogramra és 350 milliárd forintot a vállalkozások exportját élénkítő hitelprogramra, de lesz kifektetést támogató és beruházást élénkítő program is. Emellett 650 milliárd forint értékben valósulhatnak meg jövőre a magyar kkv-szektort érintő európai uniós projektek is – fűzte hozzá.
Nagy Márton az ország belső piacáról szólva elmondta, Magyarország gazdasága erősen kitett a külső környezetnek. Hozzátette, a konjunktúra helyreállítása, stimulálása két elemből áll: belső- és külső konjunktúrából. A belsőért az ország saját maga felelős, hiszen az a fogyasztást jelöli.
Ebben Magyarország „jól áll”, a kiskereskedelmi forgalom már az év elejétől kezdve fokozatosan növekszik és helyreáll, a magas, 9-10 százalékos reálbér-emelkedés kihat a fogyasztásra, az óvatossági motívum pedig egyértelműen csökken – fejtette ki a miniszter.
Elmondta, a turizmusban is látszik, hogy a belföldi vendégéjszakák száma jelentősen emelkedik, emellett a használtautók értékesítése is erősen nő, és az új autók eladása is 8-9 százalékos év/év dinamikát tud felmutatni.
Az Európai Unióban (EU) Magyarország fogyasztási rátájának a dinamikája az egyik legmagasabb, mely 2025-ben is fenn fog maradni és ez lesz az „igazán nagy hajtóereje” a gazdasági növekedésnek – emelte ki. Bár a következő években újabb külföldi gyárak lépnek be Magyarországra, a külső konjunktúra tekintetében
Nagy Márton szerint az igazi áttörést az fogja hozni „ha a német gazdaság összeszedi magát”. A német gazdaság nemcsak Magyarország exportjára, hanem a beruházásokra is kihat, hiszen – mint mondta – a nagy cégek jelenleg nem bővítik kapacitásukat. A miniszter előadásában az energia kérdéskörére is kitért, véleménye szerint ennek vonatkozásában Magyarország jó helyzetben van.
A napelem-telepítések dinamikáját tekintve az ország kiemelkedik Európában, de a kormány arra is törekszik, hogy a Paks II. beruházás is elkészüljön, így 2030 után olcsóbb energiamixet tud biztosítani – jegyezte meg.