Gazdaság
Tovább erősödtek a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok
Magyarország a kínai befektetők első számú célpontjává vált
A nemzetgazdasági miniszter látogatásai kapcsán hangsúlyozta: „2024 fontos év a kínai-magyar kapcsolatokban, ugyanis idén ünnepeljük a két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulóját.”
A Kína és Magyarország közötti hosszú távú stratégiai együttműködés az elmúlt évtizedben egyre intenzívebbé vált, a magyar–kínai kapcsolatok folyamatosan mélyülnek. A tárcavezető hozzátette: „A magyar–kínai kapcsolatok nemcsak gazdasági, hanem technológiai és kulturális téren is kulcsfontosságúak, és mindkét ország számára stratégiai előnyt jelentenek. Fontos, hogy ezt a partnerséget tovább mélyítsük és új együttműködési lehetőségeket tárjunk fel.”
Az NGM kiemelte, Magyarország a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, a kínai vállalatok tavaly több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Hazánk számára a kínai beruházások kiemelt jelentőséggel bírnak, különösen a járműipar, logisztika és a csúcstechnológiai szektorokban, hiszen Kína mára, a működőtőke-állomány tekintetében, a hatodik legjelentősebb befektető az országban.
A közeljövőben folyamatosan bekapcsolódnak majd a nemzetgazdaság teljesítményébe az olyan jelentős kínai gigaberuházások is, mint például a CATL és a SEMCORP high-tech akkumulátor gyárai, vagy a BYD, amely Európában elsőként hazánkban kezdi meg elektromos autóinak gyártását. Ezek a beruházások új lendületet képesek adni a magyar gazdaságnak és érdemben hozzájárulhatnak, hogy 2025-ben a magyar gazdaság három százalék fölötti növekedést érjen el – hangsúlyozta az NGM.
Nagy Márton látogatást tett a Huawei központjában, amely a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit mutatta be, és a Futian Digitális Átalakulási Központban, amely az okosváros megoldások és a mesterséges intelligencia integrálásával járul hozzá Kína digitális átalakulásához.
Emellett a CATL, a Brunp és a Sunwoda vállalatok innovatív akkumulátorfejlesztési és újrahasznosítási technológiáit is megtekintette, amelyek mintául szolgálhatnak hazánk számára is a fenntartható ipari megoldások bevezetésében. Ellátogatott továbbá a ZTE központjaiba, ahol a legújabb digitális megoldásokba kapott betekintést.
Az intelligens határátkelési technológiák egyik vezető fejlesztőjével, a Nuctech vállalattal folytatott eszmecsere lehetővé tette, hogy a miniszter kínai partnerével a magyarországi határátkelési rendszerek korszerűsítésének lehetőségeit is megvitassa, különös tekintettel a repülőterek, vasúti és közúti átkelőhelyek biztonsági technológiáira.
A miniszter kiemelte: a magyar–kínai kapcsolatok szorosabbá tétele tovább erősítheti Magyarország gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás, valamint csúcstechnológia között, valamint hazánk pozícióját a közép-kelet-európai régióban, támogatva az innovációt, a munkahelyteremtést és a fenntartható növekedést – idézte az NGM közleménye.