Gazdaság

Enyhén négy százalék fölött alakulhat az év végére az infláció

A jövő évben az infláció jelentősen mérséklődni fog a Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint. Ugyanakkor a gazdaság növekedése a második negyedévben elmarad a várttól, így az év végi mutató 1-1,8 százalék lehet, 2025-ben viszont már 2,7-3,7, míg 2026-ban 3,5-4,5 százalék.

Enyhén négy százalék fölött alakulhat az év végére az infláció
Balatoni András, Baksay Gergely és Teringer Bence az MNB inflációs jelentésének sajtótájékoztatóján
Fotó: MH/Török Péter

Az MNB tájékoztatása szerint az infláció szeptemberben tovább csökkent, októberben viszont lehet egy kis emelkedés, így jön ki az éves négy százalék fölötti érték. Jövőre azonban újraindul a dezinflációs trend, és fenntarthatóan elérjük a háromszázalékos célt.

Idén a mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye, valamint a vártnál kedvezőtlenebbül alakuló beruházások lassítják a növekedést. Ennek megfelelően az MNB 1-1,8 százalékra módosította az idei prognózisát. A 2025-ös előrejelzés szerint jövőre 2,7-3,7, míg 2026-ban 3,5-4,5 százalékkal nőhet a GDP.

A beszámoló alapján az ipart az export lejtmenete és a nyugati konjunktúra romlása sújtja. Ám az építőipar a jelek szerint túljutott a mélyponton.

Ha megvalósult volna az a növekedési pálya, amelyet a jegybank a nyár elején jósolt, akkor a jövő évi kilátások az áthúzódó hatások miatt 0,7-0,8 százalékkal lehetnének magasabbak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét.

Érdekes, hogy a reálbérek nőttek, a foglalkoztatás csúcson van, a kiskereskedelmi forgalom adatain viszont ez nem látszik. A jegybank elemzése szerint azonban a „nagykép” pozitívabb: az történt, hogy a tartós fogyasztási cikkek irányába terelődött át a kereslet. Ez egyébként hasonló például a lengyel trendekhez.

A következő években évente átlagosan ötvenezer fővel fog csökkenni a munkaképes korú lakosság, ez magyarázza, hogy a gyenge konjunktúra ellenére csúcson van a foglalkoztatottság: a cégek nem bocsátanak el senkit, mivel egyre nehezebb lesz pótolni a kieső munkaerőt a későbbiek során.

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a felmérések szerint a cégek egyre ritkábban nevezik meg a munkaerőhiányt a növekedésüket gátló tényezőként, és nem is nagyon írnak ki új álláshelyeket. Vagyis csökken a „felvételi” verseny, amely a bérindex lassulását eredményezi.

Az MNB reálbérekre vonatkozó előrejelzése szerint továbbra is pozitív növekedés várható, a háztartásoknak „béroldalról” növekszik a vásárlóerejük.

Fontos kiemelni, hogy az öt jövedelmi csoport közül az elmúlt években a magasabb jövedelmi kvintilisek bevételei nőttek nagyobb, hatvan százalékot meghaladó mértékben, az alacsonyabbaké ezzel szemben 50-55 százalékkal emelkedett.

A forgalmi adatok elemzése során kiemelték azt is, hogy az online vásárlások aránya a 2019-es, 23 százalékos szintről harminc százalékra emelkedett, viszont a külföldi vásárlások aránya érdemben nem változott. Tehát nincs szó arról, hogy a magyar kereskedelmi forgalom azért csökkent, mert az emberek például kínai webshopokból vásárolnak.

A beruházások volumenét illetően Magyarország leszakadt a régió többi országától. A nominális és a reál beruházási ráta is csökken. Mi ennek az oka? Az egyik az, hogy a magyar vállalatok kapacitáskihasználtsági szintje jellemzően alacsony. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok sokkal többet tudnának termelni, de mivel nincs elég megrendelésük, ezért a beruházásaikat is elhalasztják.

Korábban ez jobban érintette a belföldi piacra termelő vállalkozásokat, most viszont begyűrűzött az exportra termelő szektorba is. Ez azért fontos, mert az MNB szerint a beruházások alacsonyabb volumene az árukivitel lassabb emelkedését eredményezi.

Kapcsolódó írásaink