Gazdaság
Enyhén négy százalék fölött alakulhat az év végére az infláció
Az MNB tájékoztatása szerint az infláció szeptemberben tovább csökkent, októberben viszont lehet egy kis emelkedés, így jön ki az éves négy százalék fölötti érték. Jövőre azonban újraindul a dezinflációs trend, és fenntarthatóan elérjük a háromszázalékos célt.
Idén a mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye, valamint a vártnál kedvezőtlenebbül alakuló beruházások lassítják a növekedést. Ennek megfelelően az MNB 1-1,8 százalékra módosította az idei prognózisát. A 2025-ös előrejelzés szerint jövőre 2,7-3,7, míg 2026-ban 3,5-4,5 százalékkal nőhet a GDP.
A beszámoló alapján az ipart az export lejtmenete és a nyugati konjunktúra romlása sújtja. Ám az építőipar a jelek szerint túljutott a mélyponton.
Ha megvalósult volna az a növekedési pálya, amelyet a jegybank a nyár elején jósolt, akkor a jövő évi kilátások az áthúzódó hatások miatt 0,7-0,8 százalékkal lehetnének magasabbak.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét.
Érdekes, hogy a reálbérek nőttek, a foglalkoztatás csúcson van, a kiskereskedelmi forgalom adatain viszont ez nem látszik. A jegybank elemzése szerint azonban a „nagykép” pozitívabb: az történt, hogy a tartós fogyasztási cikkek irányába terelődött át a kereslet. Ez egyébként hasonló például a lengyel trendekhez.
A következő években évente átlagosan ötvenezer fővel fog csökkenni a munkaképes korú lakosság, ez magyarázza, hogy a gyenge konjunktúra ellenére csúcson van a foglalkoztatottság: a cégek nem bocsátanak el senkit, mivel egyre nehezebb lesz pótolni a kieső munkaerőt a későbbiek során.
Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a felmérések szerint a cégek egyre ritkábban nevezik meg a munkaerőhiányt a növekedésüket gátló tényezőként, és nem is nagyon írnak ki új álláshelyeket. Vagyis csökken a „felvételi” verseny, amely a bérindex lassulását eredményezi.
Az MNB reálbérekre vonatkozó előrejelzése szerint továbbra is pozitív növekedés várható, a háztartásoknak „béroldalról” növekszik a vásárlóerejük.
Fontos kiemelni, hogy az öt jövedelmi csoport közül az elmúlt években a magasabb jövedelmi kvintilisek bevételei nőttek nagyobb, hatvan százalékot meghaladó mértékben, az alacsonyabbaké ezzel szemben 50-55 százalékkal emelkedett.
A forgalmi adatok elemzése során kiemelték azt is, hogy az online vásárlások aránya a 2019-es, 23 százalékos szintről harminc százalékra emelkedett, viszont a külföldi vásárlások aránya érdemben nem változott. Tehát nincs szó arról, hogy a magyar kereskedelmi forgalom azért csökkent, mert az emberek például kínai webshopokból vásárolnak.
A beruházások volumenét illetően Magyarország leszakadt a régió többi országától. A nominális és a reál beruházási ráta is csökken. Mi ennek az oka? Az egyik az, hogy a magyar vállalatok kapacitáskihasználtsági szintje jellemzően alacsony. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok sokkal többet tudnának termelni, de mivel nincs elég megrendelésük, ezért a beruházásaikat is elhalasztják.
Korábban ez jobban érintette a belföldi piacra termelő vállalkozásokat, most viszont begyűrűzött az exportra termelő szektorba is. Ez azért fontos, mert az MNB szerint a beruházások alacsonyabb volumene az árukivitel lassabb emelkedését eredményezi.