Gazdaság

„Makó fontos szerepet tölt be a határ menti térség integrálásában”

Az elmúlt évtizedekben Makó az egyik tartópillére lett Arad, Temes és Csongrád-Csanád megye, valamint a Vajdaság együttműködésének – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter pénteken a makói Hagymafesztivál megnyitóján.

„Makó fontos szerepet tölt be a határ menti térség integrálásában”
Lázár János építési és közlekedési miniszter kiemelte, hogy Makó az egyik tartópillére lett Arad, Temes és Csongrád-Csanád megye, valamint a Vajdaság együttműködésének
Fotó: Facebook/Lázár János

Lázár János azt mondta, a kormány azt a szerepet szánja Makónak, hogy képes legyen integrálni a határ menti térségeket, a határ menti magyarokat, megteremtve a gazdasági és kulturális együttműködés, a nemzeti összetartozás feltételeit.

A politikus rámutatott, a térségnek komoly lehetőségei vannak: óriási tartalék rejlik Csongrád-Csanád megyében és a környező térség vállalkozóinak elszántságában, az itt élők képességeiben.

A magyar uniós elnökség egyik célja egy olyan dokumentum elfogadása, amely javítja az európai versenyképességet és nemcsak megőrzi a jelenlegi életszínvonalat, hanem lehetőséget teremt mindenki számára, hogy még sikeresebb és biztosabb életet alakítson ki munkájával és vállalkozásával – hangsúlyozta a miniszter.

Lázár János közölte, a magyar elnökség fontos célkitűzése Románia schengeni csatlakozása, hogy elháruljon minden akadály a határ menti együttműködés elől. Mint mondta, a magyar kormány lépéseket tesz annak érdekében is, hogy Szerbia uniós integrációjának részeként összekapcsolódjon a Vajdaság és Csongrád, Temes, valamint Arad megye. Úgy, ahogy a térség 1920 előtt gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben együvé tartozott.

A politikus kifejtette, ebben a közös munkában óriási szerep hárul a határ menti településekre Szeged vezetésével. Nem véletlen, hogy a BYD beruházása révén a 2020-as évek legnagyobb gazdaságfejlesztési projektje valósul meg Szegeden, amely megváltoztatja a megye lehetőségeit és kilátásait is.

A térség országgyűlési képviselője kitért arra is, hogy a Hagymafesztivál megváltozott az elmúlt évtizedekben, míg indulásakor elsősorban a mezőgazdasági termelők ünnepe volt, mára legalább ennyire szól a Hagymatikumról, a városban Makovecz Imre elképzelései alapján megvalósult turisztikai beruházásról, amely makóiak százainak előrejutását képes biztosítani.

Fontos ugyanakkor, hogy sikerüljön megteremteni azt a vidéki életformát, amely képes megtartani az embereket, és a mezőgazdaság ne csak egy nosztalgikus iparág legyen, hanem a 21. század fiataljai számára is megélhetést és lehetőséget biztosítson – mondta Lázár János.

Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott, a több évtized óta megrendezett Hagymafesztivál bizonyíték arra, hogy a makóiak szorgalmas munkája hazánk kiemelkedő kulturális célpontjává teszi a várost. Minden kulturális fesztivál hitvallás arról, hogy magyarként, egy-egy tájegység lakójaként, egy-egy település polgáraként mit gondolunk hagyományról, örökségről és hogyan látjuk a jövőnket.

Közösségeinket erősíti minden olyan esemény, rendezvény, amely láthatóvá teszi a helyi értékeket, közös múltunkat. Ez az örökség, amit meg kell őriznünk, és át kell adnunk a következő nemzedéknek is – hangsúlyozta a politikus.

A Makói Hagymafesztivál példaértékűen képviselve illeszkedik a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kezdeményezett 1100 éve Európában, 20 éve az unióban programsorozathoz. A sorozat bemutatja, mit adott Magyarország Európának az elmúlt 1100 évben, és mivel járult hozzá a húsz esztendővel ezelőtti csatlakozás óta az uniós polgárok közösségének kulturális gyarapodásához – mondta Novák Irén.

A makói emberek kiemelkedő példát mutatnak mindannyiunk számára, hogyan lehet és hogyan kell láthatóvá tenni az adottságon alapuló helyi értékeket, hogyan lehet közösségeket építeni ezekre – közölte a helyettes államtitkár.

Kapcsolódó írásaink