Gazdaság

„Mi vagyunk a belépési pont a régióba”

Hamvai Kinga az MNB Arts and Culture vezetőjeként részt vett Frankfurtban az IACCCA (Vállalati Művészeti Gyűjtemények Nemzetközi Egyesülete – International Association of Corporate Collections of Contemporary Art – IACCCA) konferenciáján. A vállalati gyűjtemények szerepéről és a jegybanki gyűjtés sajátosságairól szerzett tapasztalatairól olvasóinknak is beszámol.

„Mi vagyunk a belépési pont a régióba”
Az MNB Arts and Culture hosszas akkreditálási folyamat eredményeként tagságot nyert az IACCCA-ba
Fotó: © MNB Arts and Culture

– A Vállalati Művészeti Gyűjtemények Nemzetközi Egyesülete (International Association of Corporate Collections of Contemporary Art – IACCCA) a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Museums – ICOM) kapcsolt szervezeteként működik. Nagy megtiszteltetés és szakmai elismerés, hogy hosszas akkreditálási folyamat eredményeként tagságot nyertünk az IACCCA-ba. Ez egy rangos szervezet, melyben olyan magas presztízsű jegybanki gyűjtemények is szerepelnek, mint például a Banco de España vagy az Európai Központi Bank kollekciója. A kereskedelmi banki gyűjtemények közül pedig kiemelném a világhírű Deutsche Bank Collectiont. Nemcsak a bankoknak és a pénzügyi szektor egyéb szereplőinek van gyűjteménye, hanem a más profilú vállalatoknak is, pl. a Nestlének, a Mercedes-Benznek vagy a japán kozmetikai márkának a Shiseidonak is – mondta el Hamvai Kinga.

Az MNB Arts and Culture vezetőjének elmondása szerint a cél a tudáscsere és a már bevált gyakorlatok (best practice) megosztása, a szervezet ehhez nyújt platformokat.

– Évente több rendezvényt szerveznek, a gyűjteménylátogatásoktól kezdve a workshopokig vagy a webináriumokig. Tavaly ősszel Athénban jártam egy workshop jellegű találkozón: délelőttönként előadásokat hallgattunk, én is tartottam egyet, amelyben bemutattam az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által életre hívott gyűjteményt gondozó MNB Arts and Culture működését. Azt gondolom, hogy a nemzetközi szervezetek összejövetelein mindenképpen érdemes részt venni, mert ugyan nagy örömmel tapasztaljuk, hogy egyre ismertebbek a magyar művészek külföldön, és egyre nő az értékük a nemzetközi aukciókon, azonban fontos, hogy még nagyobb láthatóságot biztosítsunk számukra. Erre akár a kötetlen beszélgetések kiváló alkalmat kínálnak. Például megemlítettem egy magyar művész nevét, és elkezdtünk róla beszélgetni az egyik osztrák kollégával, majd az asztalunknál ülők azonnal rákerestek a művész nevére az interneten. De az előadásom után is többen odajöttek, kérdeztek, beszélgettünk – mesélt élményeiről Hamvai Kinga.

– Az MNB gyűjteménye mennyiben tekinthető vállalati gyűjteménynek? Hiszen sok szempontból különleges helyzetben van az Önök által kezelt gyűjtemény.

– A vállalati művészetfinanszírozásnak több formája létezik, nem csak a gyűjteményépítés és -bemutatás. Szántó András, New Yorkban élő kulturális stratégiai szaktanácsadó és szerző pár éve közreadott egy toplistát, amelyen a 100 legfontosabb kulturális szerepet vállaló globális nagyvállalat szerepelt. A kapcsolódó kutatás eredménye szerint e cégek számára a legfontosabb a láthatóságuk növelése, a brand értékeiről szóló kommunikáció, valamint visszaadni a valamit a közösségnek.

Velük összehasonlítva a Magyar Nemzeti Banké nem egy szokványos vállalati kollekció, hiszen a jegybankok közintézmények, így más szempontok is fókuszba kerülnek a döntéseinknél. Amellett, hogy a gyűjtemény értéke folyamatosan növekszik, nem csupán a befektetésre figyelünk, és a „vállalati identitást” is tágabban értelmezzük egy jegybank esetében, mint egy nagyvállalatnál. A kortárs művészet támogatása és az edukáció pedig a jegybank társadalmi felelősségvállalási stratégiájához illeszkedik.

Hamvai Kinga rámutatott: az MNB Arts and Culture bizonyos értelemben egy hibrid helyzetben van, nem tisztán corporate szervezet, de nem is múzeum, noha ugyanúgy mi is a magyar kulturális tárgyi és eszmei örökséggel foglalkozunk, mégis más kritériumok határozzák meg működésüket.

– Az ICOM definíciója szerint a múzeumi tevekénység öt alapfeladat köré csoportosítható: gyűjtés, megőrzés, kutatás, kommunikáció és bemutatás. Habár mi nem vagyunk múzeum, és nem is a múzeumi kánon szerinti gyűjteményezést folytatunk, ezt az öt pillért mi is fontos támpontnak, irányelvnek tartjuk munkánk során. A kezdetektől nagy hangsúlyt fektettünk a hatvanas-hetvenes évek nagy mestereinek, az ún. neoavantgárd művészek népszerűsítéséért, az utóbbi másfél évben pedig a gyűjteményezés fókusza kifejezetten a fiatalok felé fordult. Azzal, hogy műveik bekerültek a gyűjteménybe, és mind itthon, mind külföldön is bemutatkozhatnak, a kanonizálásukat is segítjük – szögezte le Hamvai Kinga.

– Az intézményi sajátosságból adódóan a gyűjtemény darabjai olyan épületekben találhatóak, ahova biztonsági okokból a nagyközönség nem sétálhat be úgy, mint egy múzeumba. A műveket ugyanakkor szeretnénk integrálni a mindennapi munkakörnyezetbe. Intézményspecifikus célközönségként jelennek meg a bank munkatársai, így gyakran működünk együtt az MNB Humánerőforrás Menedzsment Igazgatóságával. Rendszeresen tartunk belső tárlatvezetéseket a dolgozóinknak, így betekintést nyerhetnek különböző kortársművészeti témákba. A közelmúltban elindítottuk az Artist Talk programunkat is, ami lehetőséget nyújt a falakon látható művek alkotóival való találkozásra, közvetlen beszélgetésre. Eddig Barabás Zsófit, Cseke Szilárdot, Szirtes Jánost és Somody Pétert ismerhették meg az érdeklődők. Reményeink szerint ezek az események kapcsolatot teremtenek a banki munkatársak és a művek között – emelte ki Hamvai, hozzátéve: emellett a nagyközönség felé is hozzáférhetővé szeretnék tenni a gyűjteményt, rendszeresen kölcsönöznek műtárgyakat múzeumi kiállításokhoz. Jelenleg Szentendrén két Korniss Dezső-képük, Veszprémben pedig két Keserü Ilona-művük látható.

– Saját tárlatokat is szervezünk, most a Képzőművészeti Biennáléval párhuzamosan, Velencében látható egy válogatás a gyűjteményből, amolyan kontextualizáló tárlat a Magyar Pavilon művészének, Nemes Mártonnak az anyagához – tette hozzá Hamvai, aki nemrégiben Frankfurtban járt, az IACCCA konferenciáján.

Az ott szerzett tapasztalatokat a következőképpen összegezte:

– Ahogy már említettem, ősszel Athénban mutatkoztam be, de ez a tavaszi frankfurti esemény több tag részvételével egy nagyobb szabású konferencia volt, melyen szerteágazó ügyviteli kérdéseket is megvitattunk. A kezdetektől nagyon fontosnak tartom az IACCCA tagságot, az MNB Arts and Culture csapatával sokat dolgoztunk azért, hogy első közép-kelet-európai szervezetként bekerüljünk. A vállalati művészeti gyűjtemény kérdésköre régóta izgat, ez a közös halmaza a kétfajta végzettségemnek (közgazdaságtani és művészettörténeti), a doktorimban is ezzel foglalkoztam. Az MNB Arts and Culture megfelelt az említett akkreditációs kritériumoknak: Működik egy jól strukturált, informatív honlapunk, ahol a gyűjtemény minden darabja megtalálható, művészinterjúkkal mutatjuk be az alkotókat, és minden tevékenységünket dokumentáljuk, hírt adunk róluk. Műtárgyakat kölcsönzünk, saját kiállításokat is szervezünk saját kiadású katalógusokkal. A gyűjteményektől megszokott működést képviseljük, hiszen ez nem csupán egy tárgyegyüttes, hanem a hozzá tartozó szellemi tevékenység is. E feladatok magas szintű ellátásához, valamint a gyakorlati, praktikus kihívások kezelésében sokat segíthet egy ilyen konferencián való részvétel. Mert ahogy említettem, nem klasszikusan művészeti környezetben dolgozunk a műtárgyakkal. A múzeumi szakemberek a munkatársaikkal egy nyelvet beszélnek, a vállalati/banki gyűjtemények esetében többféle nyelvet és gondolkodásmódot kell összehangolni.

– Lebeg valamilyen cél a szeme előtt az IACCCA tagság kapcsán?

– Megtörtént már, hogy az IACCCA berkein belül két jegybank együtt állított ki. Ilyen terveink nekünk is vannak, együttműködések, közös kiállítások. Hosszabb távon érdemes abban is gondolkodni, hogy egyszer itt, Budapesten rendezhetnénk meg az IACCCA egyik konferenciáját, így megmutathatnánk a résztvevőknek a hazai vállalati- és magángyűjteményeket és közintézményeket. Közép-Kelet Európából más intézmény egyelőre nem szerepel az IACCCA-ban, ami azt jelenti, mi vagyunk a belépési pont a régióba.

Jankó Judit interjúja

Kapcsolódó írásaink