Gazdaság

A magyar GDP több mint öt százalékát az akkumulátoripar adja

Nagy Márton: Ebben az ágazatban a legjobbak leszünk a világon

Jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) öt és fél százalékát az akkumulátoripar adja – mondta a nemzetgazdasági miniszter pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tarcalon, az iconFeszt Gazdaságpolitikai Konferencia és Fesztivál rendezvényén.

A magyar GDP több mint öt százalékát az akkumulátoripar adja
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Déri Stefi moderátor az iconFESZT gazdaságpolitikai konferencián Tarcalon, 2024. június 28-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Nagy Márton ismertette: éves szinten tízmilliárd euró értékben exportál Magyarország akkumulátort és hozzá kapcsolódó termékeket. Hozzátette, ha a tervezett nagy gyárak is elkezdik a termelést, ez az adat 10-11 százalékra emelkedhet. Megfogalmazása szerint ebben az ágazatban „a legjobbak leszünk a világon GDP-arányosan is”.

Elmondta, hogy az elektromos autó ágazatban lassulás látszik. Példaként hozta Németországot, ahol egy nap alatt szüntették meg a támogatást az ilyen típusú autókra. A franciák viszont a végletekig támogatják az elektromos autók vásárlását, tehát nagy a töredezettség ezen a területen az Európai Unióban – tette hozzá. Nagy Márton jelezte, hogy az elektromos autózásról összeurópai csomag összeállítására készülnek.

Adatai szerint Kínában már meghaladta a harminc százalékot az elektromos autók aránya az új autók eladásában. Ez az szám Európában tizenöt, az Egyesült Államokban pedig öt százalék körül alakul. Magyarországon a mutató hat százalék. A miniszter szerint két-három év múlva lendülhet fel újra az elektromos autók piaca, a kutatók most a jobb és olcsó akkumulátor kidolgozásán munkálkodnak.

Nagy Márton a tarcali konferencián a belföldi foglalkoztatási mutatókról közölte: 80 ezerrel csökkent az inaktívak száma. Aki ma Magyarországon dolgozni akar, az talál is munkát – jelentette ki.

Elmondta, az aktivitási rátánk, ami a népességen belüli dolgozni akarók arányát mutatja meg, hatodik az Európai Unióban. Cél, hogy ez a mutató a svédekéhez hasonló, 85-86 százalék legyen, ezt el fogjuk érni – hangsúlyozta. Ennek kapcsán megjegyezte, vendégmunkásokat csak arra a területre engednek be, ahová már nem jut magyar munkaerő.

A miniszter leszögezte, a vendégmunkások kérdésében a jövőben a jelenleginél is szelektívebb és szigorúbb hozzáállást fognak tanúsítani abban, hogy mely térségekből fogadnak dolgozókat.

Nagy Márton ismertetése szerint tavaly 6,5 százalék volt a költségvetési hiány. Eközben az enyhe recesszió magas inflációval párosult, de ezt gyorsan sikerült letörni. Hozzátette, hogy most már lassú növekedést tapasztalnak a hazai gazdaságban. A tervezett idei 2,5, jövőre pedig 4,1 százalékos növekedés csak úgy érhető el, ha az unió versenyképessége is rendben lesz – mondta.

A nemzetgazdasági miniszter szólt arról, hogy magas, 8-9 százalékos reálbér-növekedés várható az idén. Hosszú távon a minimálbérnek és a garantált bérminimumnak „össze kell érnie” – emelte ki. Minimálbért ma Magyarországon körülbelül kétszázezer ember kap, a garantált bérminimum pedig nyolcszázezer dolgozót érint.

Kapcsolódó írásaink