Gazdaság

Az ipari termelés 6,4 százalékkal nőtt áprilisban

Áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól, a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Az ipari termelés 6,4 százalékkal nőtt áprilisban
Az ipari termelés 6,4 százalékkal nőtt áprilisban
Fotó: MH-archív/Bodnár Patrícia

A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártásban. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2024. márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.

Áprilisban az ipari export volumene 7,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát adó járműgyártás kivitele 7,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásé 9,8 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése 2,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,5, a csekély súlyú bányászaté 37, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 7,0 százalékkal bővült 2023 áprilisához képest. A közúti gépjármű gyártása 8,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,9 százalékkal nőtt.

A 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártás 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártás volumene 23 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásé 7,2 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártás 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártás 12,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázisszinthez viszonyítva, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Minden alágazatban emelkedett a termelés volumene, a legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal bővült tavaly áprilishoz képest.

Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása áprilisban 13,5 százalékkal nőtt, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.

A két, közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés áprilisban 8,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.

A KSH jelentése szerint Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal Dél-Alföldön, a legkevésbé, 1,0 százalékkal Észak Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a 2023. áprilisinál. Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány április végén 18,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 1,7 százalékkal mérséklődött. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,0, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,7 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2,5 százalékkal csökkent. A többiben 0,3 és 7,5 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a legerőteljesebben az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.

Kapcsolódó írásaink