Gazdaság

Magyarország évi 34 milliárd forintot költ nemzetköziesítési programokra

Magyarország összesen évi 34 milliárd forintot költ nemzetköziesítési programokra, amelyek olyan kutatásokat finanszíroznak a világban bárhol, amelyek a magyar gazdasági érdek mentén előrébb visznek minket – jelentette ki Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Magyarország évi 34 milliárd forintot költ nemzetköziesítési programokra
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára
Fotó: Facebook/Hankó Balázs

Az államtitkár az uniós tagállamok versenyképességért felelős minisztereinek tanácskozására érkezett a belga fővárosba.

Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta az európai versenyképesség fokozásának jelentőségét, kiemelve, hogy ezen a téren az utóbbi 15 évben Kína és az Egyesült Államok is megelőzte a kontinenst. „Mintegy 8 százalékponttal csökkent Európa tudományos teljesítménye, ezért versenyképességi fordulatra van szükség” – húzta alá.

Hankó Balázs szerint a Horizont uniós ösztöndíjpályázati rendszerben 75 milliárd eurót költött el az EU, amely nem hasznosult megfelelőképpen. Elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években olyan kutatásokat finanszíroz, amelyek közvetlen hatással vannak a gazdaságra, a társadalomra, az emberek jólétére, és valós eredményhez vezetnek, emellett pedig összekapcsolják az egyetemeket a gazdaság szereplőivel.

Az államtitkár kifejtette, hogy az évi 34 milliárd forintos nemzetköziesítési büdzséből többek között tízmilliárd jut a rövid és hosszú távú mobilitásokat kínáló Pannónia ösztöndíjprogramra, és nyolcmilliárd forintos kerettel indult a HU-rizon program is, amelynek célja, hogy a kiváló magyar kutatók nemzetközi együttműködését erősítse. Bejelentette: a magyar kormány hatmilliárd forintot különített el arra, hogy a világ kiváló kutatói Magyarországon kezdjenek el dolgozni.

„Mindezek mellett számos bilaterális együttműködést támogatunk országok közötti együttműködéssel. Külön mecenatúraprogramot is indítottunk, amely a tudományos konferenciákon való részvételt biztosítja” – tette hozzá.

Hankó Balázs arról is beszélt, hogy nincs előrelépés Brüsszel diszkriminatív döntése kapcsán, miszerint egyes magyar egyetemek nem férhetnek hozzá a Horizont-program forrásaihoz.

„Minden jogalapot nélkülöz és kettős mércét alkalmaz ez a másfél évvel ezelőtt meghozott döntés, amely kizárja a Magyarországon lévő kutatókat és a magyar egyetemistákat akár a mobilitási programokból, akár a Horizont kutatási programból” – hangsúlyozta.

Az államtitkár a tanácsülésen felhívta külföldi kollegái figyelmét, hogy a döntés értelmében olyan kiváló kutatók, mint a Semmelweis, illetve a Szegedi Tudományegyetem kötelékébe szegődött Nobel-díjas fizikusok, Krausz Ferenc és Gérard Moreau, nem részesülhetnek a Horizont-program forrásaiból.

Hankó Balázs kiemelte: Brüsszelnek ténylegesen Európa versenyképességét kell fókuszba helyeznie a politikai viták helyett, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák Európát és a kontinens jövőjét.

Kapcsolódó írásaink