Gazdaság

Folytatni kell a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok erősítését

Már 18 jelentős kétoldalú megállapodást kötöttek

Folytatni kell a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok erősítését, a további sikerek érdekében – mondta Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a Kínai–Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Találkozón csütörtökön Budapesten.

Folytatni kell a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok erősítését
Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára (elöl, jobbról a negyedik), Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke (jobbról a második) és Ji Lia-hung, Csö-csiang tartomány párttitkára (jobbra) a Kínai-Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Együttműködési Találkozón az InterContinental Budapest Hotelben 2024. május 16-án
Fotó: MTI/Soós Lajos

A Csöcsiang tartomány kereskedelmi minisztériuma által szervezett tanácskozáson az államtitkár kiemelte: 2010-ben a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, amely a keleti térség vezető országaival, köztük első helyen Kínával épített politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat és azok átfogó fejlesztését célozza.

Hozzátette: már 18 jelentős kétoldalú megállapodást kötöttek, az országok közötti partneri kapcsolat folyamatosan erősödik, és mindkét fél számára egyre gyümölcsözőbb.

A két állam közti kereskedelem értéke háromról 12 milliárd dollárra emelkedett, ezzel Kína az EU-n kívül Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere lett, emellett Kína a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) legjelentősebb forrásává vált – mutatott rá.

Kifejtette, hogy Kína és Magyarország közötti folyamatosan erősödő együttműködés jelei a pénzpiacok területén is megmutatkoznak, a Bank of China, a China Development Bank, és a China Construction Bank egyaránt képviselettel működik Magyarországon. Fontos szerepet töltenek be az ország gazdaságában, a kínai–magyar üzleti kapcsolatok mélyítésében.

A további sikerek érdekében folytatni kell a kapcsolatok erősítését, példaként említette az elektromos járművek területét. Az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonallal a teherforgalom leggyorsabb közlekedési folyosója jön létre. Hangsúlyosan jelenik meg az együttműködésben az e-kereskedelem kibővítése is – mondta.

Megjegyezte, hogy jelentős kínai beruházások vannak folyamatban, főként az elektromobilitás területén.

Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: az elmúlt időszakban 6400 milliárd forint értékben valósultak és valósulnak meg kínai beruházások, több mint harmincezer munkahelyet teremtve Magyarországon, a legfejlettebb technológiai színvonalon. A keleti nyitás politikájának számos eredménye közé sorolta, hogy ötven százalékkal bővült a külkereskedelmi forgalom Csöcsiang tartománnyal. Tájékoztatása szerint júniustól pedig már heti 19 közvetlen légi járat fog közlekedni Magyarország és Kína között, ami másfélszer több a járvány előttinél.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy idén van a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója, a két ország gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatai sosem voltak ilyen szorosak, mint most. Kína a legfontosabb partnere az EU-n kívül Magyarországnak, amely fontos kereskedelmi-logisztikai központ Kína számára – mondta.

Kapcsolódó írásaink