Magyarország lépéselőnyben van Közép-Ázsiában

– Az északi és déli kereskedelmi folyosók az ukrajnai és a vörös-tengeri konfliktus miatt akadoznak, ezért a Középső Folyosó felemelkedésének lehetünk tanúi, amely Közép-Ázsián és a Dél-Kaukázuson keresztül köti össze a nyersanyagéhes európai piacokat a távol-keleti gazdaságokkal – hívták fel a figyelmet nem rég a „3+2 Tenger Kezdeményezés – Konnektivitás a Középső Folyosó és a Három Tenger Kezdeményezés mentén” című konferencián. A Szuezi-csatornáról mindenki hallott már, a másik két útvonal viszont a többség számára szerintem jobbára ismeretlen. Mit érdemes tudni róluk?

– Európát megannyi kereskedelmi folyosó köti össze Ázsiával, s ezek közül valóban a legjelentősebb a Szuez-csatornát is átszelő, tengeri útvonal, napi tízezer TEU (húsz láb széles konténer) kapacitással. Amikor 2021 márciusában a csatorna átmenetileg használhatatlanná vált a szerencsétlenül járt Ever Given miatt, tízmilliárd dollár értékű árú, mintegy 1,9 millió TEU forgalom torlódott fel. Az egy egyszeri eset volt, most azonban a vörös-tengeri válság miatt alapjaiban rendült meg az útvonal biztonsága. A második számú útvonal, az Oroszországot átszelő Északi Folyosó, avagy a Vasúti Selyemút, az Oroszországot sújtó európai szankciók miatt került válságba: a háború kitörését követő egy-másfél év alatt negyvenszázalékos volt rajta a forgalomcsökkenés.

Ezért is értékelődött fel rendkívüli módon az elmúlt két évben a Középső Folyosó az eurázsiai, különösen az európai gazdaságok számára, ugyanis képes lehet biztosítani az ellátási láncok biztonságát és az interkontinentális kereskedelem zavartalanságát.

A Középső Folyosó mindazonáltal továbbra is csak töredékét képes az Északi Folyosó áruforgalmának ellátni. Bár 2022-ben 150 százalékos, 2023-ban 65 százalékos, 2024 januárjában pedig újra 147 százalékos volt a volumennövekedés a Középső Folyosón, mindez még így is alig tíz százalékát teszi ki az Északi Folyosó forgalmának. A forgalom növeléséhez jelentős beruházásokra, a Kaszpi-tengeri kikötők bővítésére, hajókra, vasúti szerelvényekre, közútfejlesztésre, illetve nemzetközi vámszabályozásra lenne szükség.

– Tekintettel például az örmény–azeri konfliktusra, valóban biztonságos és kiszámítható alternatívát jelent a Középső Folyosó, amely mentén egyébként is számos fejlesztésre, beruházásra lenne szükség? Milyen tervek és milyen lehetőségek vannak, mekkora ezek megvalósulásának az esélye?

– A Középső Folyosó biztonságos. Kazahsztánon, Azerbajdzsánon és Grúzián keresztül éri el a Fekete-tengert, illetve Törökországon át az Égei- és Földközi-tengert, s végső soron Európa piacait. Tény, hogy a forrongó Dél-Kaukázus fegyveres konfliktusai okoznak némi bizonytalanságot, ám jelenleg nem látszik a konfliktusok olyan eszkalációja, amely a teherforgalmat képes lenne megzavarni. Az Örményországot is érintő, úgynevezett Zangezur Folyosó kérdése mindazonáltal, újabb erőszakhoz vezethet, ugyanis nem csupán Jereván, de Teherán is vörös vonalként tekint rá.

– Magyarország egy ideje kitüntetett figyelmet fordít a régióra. Ugyanez elmondható mondjuk Brüsszelről is? Illetve mi a szerepe a térségben Kínának?

– Az Európai Unió, és a nagy nyugat-európai gazdaságok figyelmét sem kerülte el a Közép Ázsia és a Dél-Kaukázus felértékelődött szerepe – ahogy Kínáét sem. Franciaország és Németország a Dél-Kaukázusban Grúziára és Örményországra, Közép-Ázsiában különösen Kazahsztánra figyel, Olaszország Azerbajdzsánnal kötött rendkívül szoros gazdasági-diplomáciai együttműködést. Az EU idén egy befektetési fórumot szervezett abból a célból, hogy szorosabbra vonják a Középső Folyosó és Európa kapcsolódását – tízmilliárd euró gyűlt össze, ami bár nem fordítja meg a fennálló trendeket, jelzésértékű.

Az ilyen jellegű kapcsolódás azonban nem csupán pénzkérdés, nem mindent lehet az euróval elintézni. A világnak azon a részén, amit a Középső Folyosó keresztülszel, az üzletkötés során különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kulturális kapcsolatoknak. Magyarország itt lépéselőnyben van. Hazánk az egyetlen EU-tagállam, amely megfigyelői státuszt élvez a Középső Folyosó államait tömörítő Türk Államok Szervezetében, szoros kulturális-diplomáciai kapcsolatokat épített ki az elmúlt bő évtized során Közép-Ázsia, a Dél-Kaukázus és Kis-Ázsia törökajkú államaiban.

Kína is különleges figyelmet szentel a Középső Folyosónak és az útvonalon fekvő államoknak. A távol-keleti óriás gazdaságának egyik legjelentősebb pillére ugyanis az export, a közlekedési folyosók válsága önnön stabilitását is fenyegeti. A biztonságos ellátási láncok és kereskedelmi folyosók biztosítása így létérdeke Kínának – többek között ezért is fektetett dollármilliárdokat az Övezet és út kezdeményezésbe, ami a többi közt a Középső Folyosó kereskedelmi infrastruktúráját is fejleszti. Kína a Dél-Kaukázusban leginkább Grúziában van jelen, amellyel szabadkereskedelmi egyezményt ápol, s a hírek szerint kész jelentős tőkét fektetni az anakliai mélytengeri kikötő építési munkálataiba. Közép-Ázsiában elsősorban Kazahsztánnal tart fenn rendkívül szoros gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, de például hamarosan Üzbegisztánban épülhet meg Közép-Ázsia, s egyben a muszlim világ első BYD-gyára is.

– A konferencia egyik résztvevője, James Jay Carafano azt mondta: nagyon fontos lenne,
hogy az Egyesült Államok felismerje, mennyire fontos szerepet játszik Magyarország a Három Tenger Kezdeményezés (HTK) és a Középső Folyosó tekintetében, hiszen elhelyezkedésénél fogva természetes vezetője is lehetne ennek a kezdeményezésnek, egyfajta európai hídként funkcionálva. Tekintettel arra, hogy Washington mindent megtett az orosz-EU együttműködés szétveréséért, és a Kína ellen folytatott kereskedelmi háborújába is igyekszik berántani minket – mennyi ennek a realitása?

– Az Egyesült Államoknak érdeke Európa stabilitása. Ennek alapja a gazdasági stabilitás, így Washingtonnak érdekében áll az ellátási láncok biztosítása. A globalizált gazdaságban a világkereskedelem zavartalansága minden nagyhatalom elemi érdeke. Az EU és Közép-Ázsia közeledése végső soron úgy az USA és EU, mint Kínai és Oroszország érdekeit is szolgálja – az interregionális konnektivitás a világgazdaság zavartalan fejlődését biztosítja, mialatt a piaci és kapitalista logika alapján teret enged a szankciók jelentette akadályok jogszerű megkerülésére is.

– Az uniós fejlesztések jellemzően a „magállamok” és a periféria horizontális kapcsolatának erősítésére irányultak, tekintettel arra, hogy az új tagállamokra részben piacként, részben gyártóbázisokként és a beszállítói iparban „osztottak szerepet”. A Három Tenger kezdeményezés célja ugyanakkor a Balkán és Kelet-Közép-Európa észak-déli irányú összekötése, és Kínát eddig sokkal jobban érdekelte ez a projekt, mint Brüsszelt. E tekintetben változott valami?

– Való igaz, hogy az Európai Unió eddig a centrum és a perifériák szereposztásában tekintett a kontinens közlekedési hálózatára. Bár a Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közt szerepel a Balti- és az Adriai-tengereket összekötő útvonal, a program keretei között meghirdetett harminc kiemelt fejlesztésből csak hét érintette a blokk keleti tagállamait.

Az orosz–ukrán háború azonban talán ráébresztette az európai döntéshozókat, hogy a keleti tagállamok stratégiai helyszínt foglalnak el, amelyek közúti és vasúti összekötése nem csupán gazdasági, de biztonsági szükséglet is. Egyes becslések szerint ötszázmilliárd dollárra lenne szükség a Három Tenger Kezdeményezés infrastrukturális fejlesztéseihez, aminek csak töredékét lenne képes maga a régió előteremteni, ezért itt az ideje, hogy az EU és az USA is a zsebébe nyúljon és biztosítsa Kelet-Európa gyors átjárhatóságát.

– Mindent összevetve, sikeres-e Magyarország keleti-nyitás politikája, és milyen szerepe van, illetve lehet Hazánknak Ázsia és Európa összekötésében?

– Magyarország szerepe Európa és a Középső Folyosó közötti konnektivitás tekintetében elvitathatatlan. A Középső Folyosó jelenleg kormányzatok és dollármilliárdok figyelmét élvezi, a globális gazdaság egyik kiemelt fontosságú pillérévé emelkedik – s véletlenül épp a török világon fut keresztül, ahol hazánk különösen erős pozíciókkal bír. Mint már mondtam, Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely megfigyelői státusszal bír a Türk Államok Szervezetében, ezért kulcsszerepet játszhat Közép-Ázsia, a Dél-Kaukázus és Törökország Európával való gazdasági összeköttetésében.