Gazdaság

A lakáshitel-állomány az állami támogatású hitelezés hatására bővült

A teljes lakáshitel-állomány döntő többségét, 81 százalékát a támogatás nélküli hitelek adták

A lakáshitel-állomány tavaly az állami támogatású hitelezés hatására bővült. 2023 év végén az államilag támogatott lakáshitelek állománya 7,1, a támogatás nélkülieké 0,3 százalékkal haladta meg az előző év végit – állapította meg legfrissebb elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A lakáshitel-állomány az állami támogatású hitelezés hatására bővült
Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 41, összege csaknem 45 százalékkal csökkent
Fotó: MH-archív/Katona László

A magyarországi lakáshitel-állomány 5003 milliárd forint volt a múlt év végén, 1,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A lakáshitel-állomány növekedési üteme lassult az előző évi, 7,5, illetve az azt megelőző négy év 9–15 százalék közötti éves növekedéséhez képest. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 7,5 százalékról 6,7 százalékra mérséklődött.

A teljes lakáshitel-állomány döntő többségét, 81 százalékát a támogatás nélküli hitelek adták.

Tavaly összesen 51,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek 608 milliárd forint értékben. A hitelek száma 45, értéke 49 százalékkal maradt el az előző évitől. Az államilag támogatott hitelek összértéke 56, míg a támogatás nélkülieké 47 százalékkal csökkent, ezzel az engedélyezett lakáshitelek összege nominálisan nagyjából a 2017. évi szintre esett vissza.

Az elemzés kitért arra is, hogy egy engedélyezésre jutó hitel átlagos összege 2022 második félévében kezdett csökkenni (11,2 millió forintra), és ez folytatódott 2023 első felében is (10,6 millió forint). 2023 második félévében az egy engedélyezésre jutó hitelösszeg már újra emelkedett, és 12,9 millió forintot tett ki. A támogatott hitelek átlagos értéke ekkor 10,7, a támogatás nélkülieké 13,7 millió forint volt.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 54, összegének 67 százaléka ezt a célt szolgálta. 2023-ban a használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek száma 34, összege 32 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. Az átlagos hitelösszeg ugyanakkor az egy évvel korábbi 14,0 millióról 14,5 millió forintra emelkedett. Az új lakás építéséhez nyújtott hitelek száma 37, összege 47 százalékkal esett vissza 2022-höz képest. Az átlagos hitelösszeg 6,7 millió forintról 5,8 millió forintra csökkent.

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 41, összege közel 45 százalékkal csökkent. Erre a célra 2023-ban átlagosan 18,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 1,3 millió forinttal kevesebbet.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma az elérhető támogatások hiányában drasztikusan visszaesett. Számuk 59, összegük 69 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest; az átlagos hitelösszeg 5,7 millióról 4,3 millió forintra csökkent.

A jelentésből kiderül, hogy a 2016 januártól 2023 végéig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 251 ezer, összege 609 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott.

Kapcsolódó írásaink