Gazdaság
Több száz milliárd dollárt termel a kényszermunka világszerte
A kényszermunka a korrupció növelését és a bűnszervezetek erősödését eredményezi, továbbá öngerjesztő folyamatként növekszik a kizsákmányolás is

Az ENSZ genfi székhelyű ügynöksége kiemelte, hogy 2021-ben 64 milliárd dolláros növekedést tapasztaltak a 2011-ben mért profithoz képest.
„Ez annyit jelent, hogy több embert zsákmányolnak ki, és minden áldozat révén több profitra tesznek szert” – szögezték le az összeállítók.
A jelentésben „förtelmes méretűnek” nevezett összeg az erőszakkal munkára kényszerítettektől ellopott pénzből, a vendégmunkások hazautalt jövedelmének megsarcolásából és adóelkerülésből származik.
A kényszermunka a korrupció növelését és a bűnszervezetek erősödését eredményezi, továbbá, öngerjesztő folyamatként, növekszik a kizsákmányolás is – olvasható a jelentésben.
Gilbert Houngbo, a szervezet elnöke nemzetközi összefogást sürgetett a jelenség ellen, kiemelve, hogy a kényszermunka áldozatait különböző módokon veszik rá az együttműködésre, melyek közül a fizetés visszatartása a leggyakoribb.
„A kényszermunka állandósítja a szegénység és a kizsákmányolás ördögi körét, és lerombolja az emberi méltóságot” – figyelmeztetett.
A jelentés szerint 2021 bármely napján körülbelül 27,6 millió ember végzett kényszermunkát, tíz százalékkal többen, mint öt évvel előtte. E szám több mint felét az ázsiai-csendes-óceáni térségben regisztrálták, ezt követte Afrika és az amerikai kontinens, valamint Európa és Közép-Ázsia 13-14 százalékkal.
Az áldozatok kicsivel több mint negyede vált szexuális kizsákmányolás áldozatává a mért időszakban, a kizsákmányolás e formája pedig csaknem 173 milliárd dollár jövedelmet generált, azaz a teljes összeg csaknem háromnegyedét.
A szexuális kizsákmányolás minden öt áldozatából átlagosan négy nő, az összes áldozat több mint egynegyede pedig gyerek – hívta fel a figyelmet a jelentés.
A kényszermunka 85 százalékát a magánszektorban mérték. Ebbe a kategóriába sorolták a rabszolgaságot, röghöz kötöttséget, koldulásra kényszerítést, valamint a kormányhatóságok által megkövetelt kényszermunkát is.
Ezt követte az ipari szektorban alkalmazott kényszermunka, majd a mezőgazdaságban és a háztartásban végzett.