Gazdaság

A Mol célja, hogy a régió zöldebb, önellátóbb és versenyképesebb legyen

A Mol-csoport beruházásaival tovább erősíti a régió ellátásbiztonságát, értéket teremt a hulladékból és innovatív technológiákkal formálja a mobilitás jövőjét

A Mol-csoport frissítette Shape Tomorrow elnevezésű hosszú távú stratégiáját, a vállalat célja, hogy zöldebbé, önellátóbbá és versenyképesebbé tegye a régiót – közölte a társaság szerdán.

A Mol célja, hogy a régió zöldebb, önellátóbb és versenyképesebb legyen
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója: 2016-ban az egyik első iparági szereplőként jelentették ki, hogy több lábra állnak és a hagyományos fosszilis üzletágaik mellett fokozatosan kiépítik hídfőállásaikat a petrolkémia és a fogyasztói szolgáltatások területén. Eljött az ideje, hogy ismét aktualizálják stratégiát, mert a fenntarthatósági célok ambiciózusabbá váltak, miközben a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet továbbra is jelentős
Fotó: MH/Török Péter

A tájékoztatás szerint a frissített stratégia legfőbb célja, hogy az energiaellátás biztonságának garantálása mellett lehetővé tegye a zöld energiaátmenet végrehajtását is. Ennek érdekében a vállalat tovább erősíti a hagyományos üzleteit, 2030-ig több mint 4 milliárd dollárt költ zöld beruházásokra, 2050-re pedig eléri a karbonsemleges működést.

A közleményben kiemelték: a frissített stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló üzemanyagokra, a zöld hidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára.

A downstream (finomítás és kereskedelem) tovább erősíti finomítási pozícióját Európában, miközben dinamikusan alkalmazkodik a mobilitás és a gazdaság változó szükségleteihez. A megújuló üzemanyagok térnyerése új dimenziókat nyit meg a fenntartható mobilitásban: a frissített stratégia a biometán és a zöld hidrogén előállítására összpontosít, a körforgásos gazdaság bekapcsolása pedig fokozza a bio- és hulladék anyagáramok hozzájárulását a termeléshez. A Mol-csoport 2030-ig 1 milliárd dollárt szán hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási és közepes méretű vegyipari beruházásokra.

A vállalat rugalmasabbá teszi a kőolajfinomítást, 1 milliárd dollárt meghaladó összeget különít el 2030-ig olyan beruházásokra, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonyság javítását, növelik a fenntartható üzemanyagok arányát a termelésben és érdemben csökkentik az üzletág üvegházgáz-kibocsátását. Növelik a megújuló villamosenergia felhasználását is az egész csoportban, különösen a downstream területen.

Az upstream (kutatás-termelés) kulcsszerepet vállal a csoportszintű transzformáció finanszírozásában, a természetes termeléscsökkenés lassítása továbbra is első számú feladat. A termelést a következő 5 évben legalább a mostani, 90 ezer hordó olajegyenértéknek megfelelő átlagos napi szinten tartja. A hagyományos szénhidrogén-termelésen túl karbonsemleges projektekkel erősít az üzletág: a vállalat geotermikus kutatásba kezd, elindítja a kísérleti lítium-projektet, a szén-dioxid besajtolás és tárolás területén pedig a tárolói kapacitások kiépítésére fókuszál. Tovább erősítik a Mol és az INA együttműködését, optimalizálják az infrastruktúrát, hatékonyságnöveléssel, költség-optimalizációval támogatják a régió ellátásbiztonságát. A nemzetközi portfoliót tovább diverzifikálják és stratégiai partnerkapcsolatokat létesítenek.

A fogyasztói szolgáltatások üzletág célja, hogy 2030-ra évi 1 milliárd dollárnyi EBITDA-t (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt) érjen el. Ehhez szükséges a hálózat további bővítése és optimalizálása a meglévő és potenciális új piacokon a közép-kelet-európai régióban. A nem-üzemanyag típusú termékek arányát 2025-ig az összes tranzakció 65 százalékára, 2030-ig pedig 85 százalékára tervezi növelni a vállalat. Cél, hogy a régióban 10 millió vásárló használja a MOL MOVE applikációt. A Mol folytatja a töltőállomások átalakítását, bővíti és erősíti a gasztronómiai kínálatát. A piaci igényekkel összhangban fejleszti a mobilitási megoldásait, elektromos-töltő hálózatát, illetve felkészül a hidrogén üzemanyagcellás járművek elterjedésére.

A vállalat értékes alapanyagként és energiaforrásként tekint a hulladékra, és 2035-ig 65 százalékra növeli az újrahasznosítási arányt, miközben 10 százalékra szorítja vissza a hulladéklerakást. A hulladékgazdálkodási üzletág 2030-tól évente 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosíthat a regionális olaj-, energia- és vegyipari szektorok számára - hangsúlyozták.

A vállalatcsoport saját megújuló portfóliót épít ki, az épülő százhalombattai zöld hidrogén üzemet is megújuló villamos energiával fogja ellátni. A termelés nagy részét várhatóan napenergia-beruházásokkal biztosítják, de további megújuló forrásokat és tárolási megoldásokat is mérlegelnek.

A közlemény idézi Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, aki kifejtette: 2016-ban az egyik első iparági szereplőként jelentették ki, hogy több lábra állnak és a hagyományos fosszilis üzletágaik mellett fokozatosan kiépítik hídfőállásaikat a petrolkémia és a fogyasztói szolgáltatások területén. Eljött az ideje, hogy ismét aktualizálják stratégiát, mert a fenntarthatósági célok ambiciózusabbá váltak, miközben a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet továbbra is jelentős.

Kiemelte: úgy teszik lehetővé a zöld energiaátmenet végrehajtását, hogy közben garantálják az energiaellátás biztonságát, a vállalat versenyképességét és az értékteremtést a részvényeseik számára.
„Nem kérdés, hogy végre kell hajtani az energiaátmenetet és el kell érni az Európai Unió által meghatározott igen ambiciózus célokat. Ez mindannyiunk érdeke. A Mol-csoport, mint a közép-európai ipar vezető vállalata minden meg is tesz annak érdekében, hogy a célokat teljesítse és a vállalatcsoportot átalakítsa. De látni kell, hogy ez egyedül nem megy és nem is fair, ha az energiaátmenet valamennyi költségét az iparvállalatokra terheljük. A közösségi célokat csak közösségi támogatással, okos szabályozással és együttműködéssel lehet elérni. Ebben a közös európai munkában partnerként lehet számítani a Mol-csoportra” – fogalmazott Hernádi Zsolt.

Kapcsolódó írásaink