Gazdaság

A magyar gazdaság fokozatosan talpra áll Brüsszel szerint

A növekedés élénkülése késik, az infláció vártnál gyorsabban enyhül az EU-ban

Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén, más megvilágításba kerül az utolsó brüsszeli gazdasági prognózis. Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzésében ugyanis úgy vélte, hogy Magyarországon csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is.

A tavalyi visszafogott növekedést követően az uniós gazdaság a vártnál gyengébb állapotban lépett át 2024-be. Az Európai Bizottság téli időközi előrejelzése mind az EU egészére, mind az euróövezetre vonatkozóan 0,6 százalékról lefelé, 0,5 százalékra módosította a 2023-as növekedési kilátásokat. A 2024-es év egészét tekintve pedig az EU esetében 1,3 százalékról 0,9 százalékra, míg az euróövezet esetén 1,2 százalékról 0,8 százalékra korrigálta korábbi előrejelzését. A következő, 2025-ös évben ugyanakkor a gazdasági tevékenység további bővülése várható, az EU-ban 1,7, az euróövezetben 1,5 százalékos mértékben a legújabb prognózis szerint.

Az uniós infláció a korábban előrejelzettnél gyorsabban lassul az Európai Bizottság szerint. Az EU egészében a harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció a 2023-as 6,3 százalékról 2024-ben várhatóan 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,5 százalékra csökken majd. Ami az euróövezetet illeti, a 2023. évi 5,4 százalék után 2024-ben 2,7, 2025-ben pedig 2,2 százalékos infláció várható.

A magyar gazdaság az előzetes brüsszeli számítások szerint 0,8 százalékkal zsugorodott 2023-ban, ami nagyjából megfelel a korábbi bizottsági várakozásoknak. Megállapították, hogy Magyarországon 2023 harmadik negyedévében 0,9 százalékkal bővült a gazdaság az előző negyedévhez képest, köszönhetően annak, hogy a 2022-es súlyos aszályok után „helyreállt” a mezőgazdasági termelés. A havi mutatók azonban arra utalnak, hogy az ipari és az építőipari ágazat változatlanul gyenge teljesítményt nyújtott 2023 negyedik negyedévében. Az éves GDP csökkenése pedig Brüsszel szerint annak tudható be, hogy visszaestek mind a beruházások, mind a háztartási fogyasztás. A becslések szerint az export is visszaesett 2023-ban, azonban az importkereslet még nagyobb mértékben.

A magyar gazdaság 2024-25-ben várhatóan fokozatosan talpra áll, a GDP-növekedés 2024-ben 2,4, 2025-ben pedig már 3,6 százalék lehet az Európai Bizottság szerint. Ehhez az is hozzájárul, hogy az előrejelzési időszakban várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. A 2023. decemberi 15 százalékos minimálbér-emelés megnövelte a háztartások jövedelmét, és a foglalkoztatottság sem csökkent, decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta. A reáljövedelem növekedése és a javuló fogyasztói bizalom várhatóan ösztönzőleg hat majd a háztartási fogyasztásra – véli Brüsszel.

Az infláció enyhülésére reagálva a jegybank már elkezdte csökkenteni a kamatlábakat, legutóbb pedig 2024. február 27-én 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az alacsonyabb infláció és az ország kockázati megítélésének kedvező alakulása tette lehetővé az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását. Az alelnök az év közepére reálisnak tartja a 6-7 százalék közötti kamatszintet.

A kamatlábak csökkentése várhatóan elősegíti majd a beruházások fokozatos fellendülését Brüsszel szerint. Az exportot pedig az új, közvetlen külföldi tőkebefektetéssel megvalósuló projektek is növelik majd idén és jövőre. Magyarország gazdasági kilátásai ugyanakkor – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság – továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát.

A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció 2023 decemberében 5,5 százalékra csökkent a bázishatások, a csökkenő energiaárak és a belföldi recesszió miatt. A fogyasztási kereslet élénkülése és a munkaerőköltség jelentős növekedése miatt a dezinfláció várhatóan lassabb ütemben fog haladni Brüsszel szerint az előrejelzett időszakban. Az Európai Bizottság rámutatott arra, hogy a jövedéki adók megemelésével az üzemagyagárak is emelkedtek 2024 januárjában. Az éves infláció pedig a 2023. évi 17,0 százalékról várhatóan 4,5 százalékra csökken 2024-ben, és 4,1 százalékra 2025-ben.