Gazdaság
MNB: Az áremelkedési többlet 80 százalékát az élelmiszerek és az üzemanyagok okozták
A tanulmány leszögezi, hogy az élelmiszerárak emelkedésének két szakasza különböztethető meg: az első szakaszban a globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése nem okozott kiugró drágulást hazánkban, azonban a második szakaszban az energiaárak emelkedése felszínre hozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit, ennek következtében pedig az alacsony termelékenység és magas energiaintenzitás következtében a hazai élelmiszerinfláció 2022 közepétől jelentősen elszakadt a régiótól.
Az árak növekedéséhez a versenyképességi hiányosságokon és a költségtényezők emelkedésén túl ciklikus tényezők (a vállalati profitok és a kereslet növekedése) is hozzájárultak, mutat rá az MNB.
Az tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az élelmiszerek 2023 során megvalósuló dezinflációját a világpiaci árak csökkenése, a stabil árfolyam, a mérséklődő kereslet, a magas bázisok és a kormányzat versenyt erősítő lépései is támogatták, derült ki az MNB tanulmányából.
Az inflációs időszak végére a hazai élelmiszerárak elérték az EU-s átlagot. A hazai élelmiszeripar inflációs hajlama továbbra is megmaradt, mivel a strukturális okok (termelékenység, energiaintenzitás) nem változtak az elmúlt évben.
