Virág Barnabás: Célunk a példamutatás mellett a proaktivitás

Az eredmények szembetűnők: a zöld monetáris és felügyeleti kezdeményezéseiből kifolyólag, az MNB magasabb pontszámot ért el, mint bármelyik G20-as tagállam. Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Green Central Bankingnek nyilatkozott a tapasztalatokról. Az interjút az alábbiakban tesszük közzé.

– Mit tudtak meg saját zöld kezdeményezéseik elemzéséből?

– Folyamatosan értékeljük az általunk alkalmazott gyakorlatokat az éghajlatváltozással kapcsolatos párbeszéd előmozdítása révén. A legfontosabb kérdések megvitatása érdekében rendszeresen megrendezzük a Zöld Pénzügyi Konferenciánkat.

A scorecard további lehetőséget kínált az önvizsgálatra, mivel egy módszertani keretet biztosít korábbi kezdeményezéseink átgondolásához. Tanulságos volt, és lehetőséget kínált arra, hogy megértsük, hogy jelenleg hol tartunk.

Az eredmény megerősített minket abbéli meggyőződésünkben, hogy a zöld kezdeményezéseket támogató stratégiánk helyes, valamint lehetővé tette, hogy megállapítsuk, mely területeken nyújtunk kiemelkedő teljesítményt. Inspiráló volt például annak felismerése, hogy egyes kezdeményezéseink, mint például a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program, egyedinek bizonyultak.

Az elemzés arra is rávilágított, mely területeken van lehetőség a fejlődésre, valamint hangsúlyozta a fokozott együttműködés szükségességét, arra sarkallva minket, hogy szorosabban dolgozzunk együtt kollegáinkkal a tudásmegosztás előmozdítása érdekében.

– Az MNB jó pontszámot ért el a Green Central Banking scorecard kritériumai alapján. Miért fektet ekkora hangsúlyt az MNB a zöld politikára?

– Olyan meghatározó változások korszakát éljük, amelyek nagyobb hatást gyakorolnak majd ránk, mint korábban valaha. Ez ennek az évtizednek a fő jellemzője: gyors átalakulások zajlanak az élet több területén, mint például a digitalizáció, technológia és energiaügy, valamint az éghajlatváltozás. Fontos, hogy valamennyi gazdasági döntéshozó megértse ezeknek a folyamatoknak a részleteit és időben reagáljanak. Az éghajlatváltozást illetően, sajnálatos módon, már az utolsó utáni percben vagyunk. Nyolc évvel a párizsi egyezmény után a globális felmelegedés úton van, hogy elérje a 1.5ºC-t a 2030-as évek elejére.

Az MNB törvényben rögzített elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ennek veszélyeztetése nélkül tartja fenn az MNB a pénzügyi stabilitást és támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Felismertük viszont, hogy az éghajlati viszonyokban végbemenő változásoknak az ökológiai következményeken túl súlyos társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatásai is lehetnek.

2021 májusában a magyar Országgyűlés felruházta az MNB-t a környezeti szempontból fenntartható gazdasági fejlődés előmozdításának, valamint a környezeti kockázatok mérséklésének feladatával. Így a jegybankok közül az elsők között kaptunk másodlagos törvényi felhatalmazást.

A jelenlegi magas infláció által jellemzett időszak, valamint a szigorúbb monetáris politika ellenére a környezetvédelmi kérdések továbbra is fontosak maradtak, még akkor is, ha a jegybankok számára elérhető eszközök valamelyest változtak. Továbbra is számos lehetőség áll rendelkezésünkre, és jelenleg vizsgáljuk azokat a megoldásokat, amelyek elsődleges céljainkkal összhangban a további fejlődésre irányulnak.

– Mit szeretnének elérni eredményeik közzétételével?

– Saját magunk pontozása a scorecard kritériumainak használatával nem csak azért volt fontos, mert segített saját teljesítményünk kiértékelésében, hanem mert rámutatott az elkötelezettségünkre is. Hisszük, hogy a legfontosabb cél az éghajlatváltozás körüli szemléletmód egészének megváltoztatása.

Azt vettük észre, hogy erre akár néhány speciális program is alkalmas: például a Zöld Otthon Program ugyan nem volt túlságosan jelentős a magyar GDP viszonylatában, ugyanakkor mindenképp segített ráirányítani a figyelmet az ingatlanpiaccal, az energiaszámlákkal kapcsolatos gondokra, illetve egyéb problémákra is. Azáltal, hogy közzétettük eredményeinket, arra szeretnénk biztatni más jegybankokat, szabályozó hatóságokat és piaci szereplőket, hogy lehetőségeikhez mérten, kezdjék el a zöld szempontok beépítését tevékenységükbe.

– Rendszerszintű kockázatnak tekinti az éghajlatváltozást az MNB?

– Teljes mértékben annak tekintjük. Magyarország az éghajlatváltozás következményeit illetően az egyik legsebezhetőbb európai ország. Hatásai komoly következményekkel járhatnak, amelyek potenciálisan akadályozhatnak minket elődleges és másodlagos céljaink elérésében.

Például a szélsőséges időjárás által okozott jelenségek fokozódása negatív hatást gyakorolhat a gazdasági fejlődésre. A szupercellák és a futótüzek számának növekedése tönkre teheti a termelőeszközöket, míg az aszályok és árvizek zavart okozhatnak a mezőgazdasági tevékenységben. A folyók alacsony vízszintje ellehetetlenítheti a szállítási útvonalakat és veszélyeztetheti az energiatermelést. Az árak kiszámíthatatlanságának fokozódása miatt ezek a sokkok nagyobb kihívást jelenthetnek a jegybankok számára a monetáris politikát érintő tevékenységük során.

Ezek a folyamatok komoly hatással lehetnek a pénzügyi stabilitásra a nemteljesítő hitelek számának lehetséges növekedésén, a fedezetek értékcsökkenésén, valamint a kockázatvállalási hajlandóságban végbemenő változásokon keresztül. Előfordulhat, hogy a jegybanki mérlegek is ki lesznek téve az éghajlati kockázatoknak.

– Milyen intézkedések vezettek ahhoz, hogy ilyen jó pontszámot értek el a scorecardon?

– Az MNB-n belül számos terület foglalkozik fenntarthatósági kérdésekkel, beleértve a monetáris politika és a pénzügyi szabályozó hatósági ágakat. Alapvető feladataik mellett az összes egység keresi a lehetőségeket a zöld kezdeményezések beépítésére.

Az MNB aktívan hozzájárul a fenntarthatósággal kapcsolatos témák tudományos kutatásához és az ilyen témákat feldolgozó publikációkhoz. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk egyetemekkel a zöld jegybanki témájú kutatások, valamint a gyakorlatorientált technológiai kutatás-fejlesztés elősegítésére.

Ezen túlmenően az MNB létrehozta a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjakat és a zöld pénzügyi tudományos kutatási kezdeményezést a kiemelkedő hatású kutatók munkájának elismerése céljából.

Keretrendszert határoztunk meg a zöldjelzálogkötvény-piac támogatása érdekében, és ösztönöztük a kereskedelmi bankok fenntartható jelzáloghitelezési tevékenységét a lakásállomány energiateljesítményének javítása érdekében. Az MNB zöld monetáris politikai eszköztárába tartozik a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program és a Zöld Otthon Program.

Ezenkívül kedvezményes haircutot vezettünk be a zöldkötvényeket illetően a fedezetkezelési keretrendszerben, és külön zöldportfóliót építettünk ki a devizatartalék-eszközökön belül.

Legutóbb közzétettük Fenntartható és Felelős Befektetési Chartánkat, valamint közép- és hosszú távú célkitűzéseket határoztunk meg a környezetvédelmi fenntarthatósági szempontoknak a devizatartalék kezelésébe történő integrálása kapcsán.

Az MNB egyedülálló a pénzügyi szabályozó hatóságok között a zöld vállalati hitelek és kötvények, valamint a zöld lakáshitelekre vonatkozó kedvezményes tőkekövetelmények bevezetését illetően. Az ún. Zöld Ajánlásokban számos elvárást fogalmaztunk meg az klímakockázatok kezelésével és a környezeti fenntarthatósági szempontoknak a hitelintézetek és biztosítók üzleti tevékenységébe történő beépítésével kapcsolatban.

Azért, hogy az ügyfeleknek is segítsünk, a lakáspiaci átláthatóság biztosítása érdekében létrehoztuk a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel keretrendszert, amely a zöld feltételek teljesülése esetén kedvezményekre is feljogosítja az ügyfeleket.

A makroprudenciális politikai keretet is módosítottuk: a zöld jelzáloghitellel fedezett forrásokat a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) kiszámításakor kedvezményesen lehet figyelembe venni. Ezenkívül, a helyzet átlátása és a potenciális pénzügyi kockázatok elemzése érdekében rendszerszintű, rövid és hosszú távú klímaváltozással kapcsolatos stresszteszteket is végzünk.

Az MNB célja, hogy azáltal is előmozdítsa az átláthatóságot, hogy rendszeresen közzéteszi klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentését, amely a Bank mérlegének és pénzügyi programjainak, valamint saját működésének éghajlati kockázatát elemzi. Az utóbbit illetően az MNB célkitűzése az volt, hogy 30%-kal csökkenti operatív működésének karbonlábnyomát 2022 végére. Ezt a célt túlteljesítettük 60%-os csökkentéssel; az új célkitűzésünk pedig a 75%-os csökkenés elérése 2025-re, a 2019-es kiindulóponthoz képest.

– A fenntarthatósági kezdeményezések terén milyen további lépések várhatók ?

– Szeretnénk proaktívak lenni, példát mutatni. Továbbra is előmozdítjuk az átláthatóságot, dolgozunk az közzétételek javításán, és támogatjuk a zöld pénzügyi piacok fejlesztését Magyarországon. Elemezzük, hogyan járulhatunk hozzá a bankszektor mérlegének, illetve saját portfólióink további zöldítéséhez.

– Mekkora hatást érhetnek el Ön szerint a jegybankok az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok enyhítését illetően?

– A fenntarthatósági -és klímapolitikákat a választott kormányok határozzák meg, tehát mindig a fiskális politikának van vezető szerepe, például az energiahatékonyságon javító projektek támogatása vagy a szén-dioxid adó és egyéb szabályozások bevezetése által. Azonban a jegybankoknak támogatniuk kell az ilyen és ehhez hasonló erőfeszítéseket. Rövid távon az infláció élvez elsődleges fontosságot, azonban tisztában vagyunk azzal, hogy közép- és hosszú távon az éghajlatváltozás és az átmenet kihathat az inflációra.

Szabályozási és felügyeleti kompetenciáik révén a jegybankok különleges eszköztárral rendelkeznek a pénzügyi intézmények működésének befolyásolására, az éghajlati szempontok döntéshozói folyamatokba való beillesztésére, és a beruházások környezetileg fenntartható projektek felé történő elmozdítására. Proaktív megközelítésük révén a jegybankok segíthetnek átterelni a pénzmozgásokat és a befektetéseket a környezetbarát projektek felé.

Az MNB megerősítette pozícióját a fenntartható pénzügyi gyakorlatot támogató, vezető központi bankok között. A Green Central Banking Scorecard nyilvánosan elérhető módszertanát felhasználva az MNB önkéntesen értékelte zöld kezdeményezéseit, hogy felmérje teljesítményét és azonosítsa a lehetséges fejlesztési lehetőségeket. Az önértékelést a Scorecard publikálását végző Positive Money ellenőrizte és validálta. Az eredményt az alábbiakban publikáljuk.

Az utóbbi években megkerülhetetlen témává vált, hogy a klímaváltozás negatív következményei hogyan hatnak a hagyományos jegybanki mandátumokra. Ennek eredményeként egyre több központi bank ismerte fel a téma fontosságát és állt elő különböző zöld kezdeményezéssel. Az MNB a fenntarthatósági mandátumával összhangban elkötelezett a zöld pénzügyeket előremozdító kezdeményezések további támogatása mellett. A legfontosabb cél a klímaváltozással kapcsolatos gondolkodásmód megváltoztatása.

.

Fotó: Positive Money

Az MNB számos területen képviseli zöld mandátumát és ezzel a gazdaság zöldítéséhez jó példát mutat. Ilyen események, kezdeményezések például az MNB által rendezett zöld konferenciák, a Zöld Pénzügyi Tudományos Díjak, a zöld monetáris politikai intézkedések, mint a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program (ZJVP), a Zöld Otthon Program (ZOP), a zöld fedezetkezelés, egy dedikált zöldkötvény portfólió kiépítése, illetve a Fenntartható és Felelős Befektetési Charta publikálása devizatartalékok kezelése vonatkozásában. Továbbá olyan felügyeleti és szabályozói intézkedések, mint a Zöld Ajánlás a pénzügyi és biztosítási szektorok számára, a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program, klímastressztesztek, illetve a JMM mutató szabályozásával kapcsolatos módosítások.

A Positive Money - egy független londoni központú nonprofit kutatószervezet - által kifejlesztett Green Central Banking Scorecard kiváló alapot biztosít a központi bankok környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseinek értékeléséhez és összehasonlításához. A Scorecard alapján összesen 130 pont szerezhető négy dimenzió mentén:

• kutatás és ösztönzés (max. 10),
• monetáris politika (max. 50),
• pénzügyi felügyeleti politika (max. 50) és
• példamutatás (max. 20).

A Scorecard nyilvánosan elérhető módszertanát felhasználva az MNB önkéntesen értékelte zöld kezdeményezéseit, hogy felmérje teljesítményét és azonosítsa a lehetséges fejlesztési lehetőségeket, melyet a Scorecard publikálását végző Positive Money ellenőrzött és validált. Ez alapján a Magyar Nemzeti Bank az összes G20 országot megelőzné a Postive Money rangsorában.

Az MNB rendszeres közzétételei, mint a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentés (TCFD riport), illetve a Zöld Pénzügyi Jelentés is pozitív értékelést kaptak, ahogyan az is, hogy az MNB saját működésének Co2-kibocsátását 2022-re 60%-kal csökkentette, és célul tűzte ki a 75%-os csökkentés elérését 2025-re (2019-hez képest).

Az MNB proaktív lépéseivel és példamutatással ösztönözni kívánja a pénzügyi piacok szereplőit, hogy a fenntarthatósági gyakorlatokat minél szélesebb körben építsék be a működésükbe, olvasható a jegybank közleményében.