Alig változott a forint árfolyama az MNB keddi kamatcsökkentése után

A kamatdöntés után öt perccel az euró jegyzése 382,87 forintra változott közvetlenül a döntést megelőző 382,84 forintról. A frank 404,62 forintról 404,30 forintra gyengült, a dollár pedig 349,02 forintról 349,17 forintra drágult.

A monetáris tanács 75 és 100 bázispontos kamatcsökkenést tárgyalt, végül egyhangú döntéssel, a várakozásokkal összhangban 75 bázis ponttal 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden online háttérbeszélgetésen.

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a dinamikus dezinflációs pálya és az ország kockázati megítélésének javulása tette lehetővé az alapkamat további csökkenését, ugyanakkor a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága körültekintő monetáris politikát indokol.

A jegybank folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet változását, és ezek alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről.

Hangsúlyozta: a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell, az árstabilitás elérése érdekében a fegyelmezett monetáris politika fenntartására van szükség. Megjegyezte, hogy 2023-ban komoly sikereket ért el Magyarország az infláció csökkentésében; a fogyasztói árindex decemberre éves alapon 6 százalékra vagy az alá süllyedhet.

Az erős dezinfláció jövő év első negyedévében is folytatódhat, majd az év követően lelassul, és 2024 végére már a régiós trendekkel összhangban alakul.

Az MNB várakozásai szerint a fogyasztói árindex 2025-re tér vissza a jegybank 3 plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávjába - közölte.

Az alelnök hozzáfűzte: a pozitív reálkamat segíti a dezinfláció folytatását. Ahogy közelíti az infláció a jegybanki toleranciasávot, a reálkamat várhatóan mérséklődik.

A reálgazdasági folyamatok kapcsán megjegyezte: a recesszió a harmadik negyedévben véget ért, a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára, a negyedik negyedévben éves összevetésben is növekedhet a GDP, az élénkülés jövőre is folytatódhat. A vártnál gyengébb európai konjunktúra miatt a jövő évi növekedési kilátásokat lefelé módosította a jegybank, 2025-re viszont a szeptemberi Inflációs jelentésben prognosztizált értéknél erőteljesebb bővülést várnak.

Kiemelte: a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság a novemberi kamatdöntés óta javult, és az Európai Unióval való megállapodás is javítja Magyarország kockázati megítélését és külső finanszírozási képességét.

A külső egyensúlyi pozíciók gyors és jelentősjavulása folytatódott az elmúlt hónapokban, a folyó fizetési mérleg októberben is többletet mutatott - emelte ki.

Hangsúlyozta: az árstabilitás, a tartósan alacsony infláció segíthet fogyasztói bizalom helyreállásában.

Elmondása szerint a beruházások gátját nem a forráshiány, hanem kereslethiány jelenti, a beruházási fordulat megvalósításához biztosítottak a források. A nem pénzügyi vállalkozások likvid pénzeszköze regionális szinten is kiemelkedő, a GDP 30 százalékát teszi ki (21 675 milliárd forint), amelynek 80 százaléka nem alapkamattól függő, gyorsan mobilizálható eszközökben van.

Az MNB várakozása szerint 2024-ben a növekedés szerkezete kiegyensúlyozott lesz, mind a belső, mind a külső tényezők hozzájárulnak a gazdaság bővüléséhez. Az új termelői kapacitások is segíthetik a növekedést - fűzte hozzá.

A kamatpályát érintő kérdésre elmondta, hogy a visszatekintő reálkamat a fejlett gazdaságokban is emelkedett. Középtávon két tényezőtől függ majd, mekkora reálkamatra lesz szükség: a globális reálkamat-környezettől és a magyar gazdaság kockázati megítélésétől is annak megfelelően lehet dönteni majd, mekkora kockázati felárra lesz szükség. Ahogy közelítjük a jegybanki célsávot, a reálkamat mérete is csökkeni fog - tette hozzá.

Virág Barnabás elmondta: az elmúlt időszakban jelentkező Fx-swap piaci feszültségek kezelése érdekében a jegybank december 21-én addicionális, hosszabb futamidejű, év végén átnyúló tendert tart.