Gazdaság

Áder szerint óriási erőfeszítésekre van szükség a klímapolitikában

A cél a 2015-ös párizsi klímacsúcson megfogalmazott eredmény elérése

Csak óriási erőfeszítésekkel és jelentős gazdaságátalakítással érhető el a 2015-ös párizsi klímacsúcson megfogalmazott célkitűzés, hogy az iparosodáshoz képest 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedése, de az a pálya, amelyen a világ halad, közelebb jár a 3 Celsius-fokhoz – mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke egy pénteki konferencián, Budapesten.

Áder szerint óriási erőfeszítésekre van szükség a klímapolitikában
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadást tart A fenntarthatósági szemlélet beépítése a gazdaságfejlesztésbe címmel a Miniszterelnökség Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságának 17. Versenyképességi operatív programok nemzetközi konferenciáján a budapesti Bálnában 2023. november 24-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A volt köztársasági elnök A fenntarthatósági szemlélet beépítése a gazdaságfejlesztésbe címmel tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyolc évvel ezelőtti megállapodás idején a szakemberek tisztában voltak azzal, hogy nem reális az akkor optimális célként megjelölt 1,5 Celsius-fokos küszöbérték teljesítése. Emlékeztetett: november 17-én első alkalommal haladta meg a 2 Celsius-fokot a globális átlaghőmérséklet emelkedése az EU Kopernikusz éghajlatfigyelő adatai szerint.

Áder János jelenlegi formájában értelmetlennek nevezte az ENSZ klímakonferenciáit (COP), amelyek az évtizedek során „kézzelfogható eredmények nélkül zárultak”. Indoklásként megemlítette, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációja az első, 1958-as berlini klímacsúcs idején 361 ppm volt, mára ez történelmi csúcsra, 418 ppm fölé emelkedett, a konferencián részt vevők száma pedig a korábbi pár ezerről 40 ezer fölé bővült. A klímacsúcsoknak így ebben a formában semmi értelmük sincs, a „politikai turistáskodás részévé váltak” – mondta.

Áder János szerint megkérdőjelezhető az EU üvegházhatású gázokra (ÜHG) vonatkozó céljainak realitása is. A következő hét évben nagyjából ugyanakkora kibocsátáscsökkenést kellene elérni (25 százalék), mint amekkorát 1990 és 2021 közötti 30 évben (30 százalék). A tagállamok vállalták, hogy 2030-ra kibocsátásukat az 1990-es érték 55 százaléka alá szorítják.

Áder János feltette a kérdést: fenntarthatók-e a gazdasági folyamatok akkor, amikor száz év alatt a világ népessége négyszeresére nőtt, a vízfelhasználás ugyanebben az időszakban 8-szorosára, az energiafelhasználás pedig 12-szeresére emelkedett, és csak az elmúlt ötven évben a globális anyagfelhasználás négyszeres növekedést mutatott.

A fenntarthatósági célok elérése a zöld átállással érhető el, de a realitásokat is figyelembe kell venni – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a napelemek vagy szélturbinák gyártásának karbonlábnyoma is jelentős. A napelemek – tartozékkal együtt – működésük első hat évében azt az energiamennyiséget termelik meg, amely a gyártásuk során keletkezett.

Egy 130 méter 6 megawattos széltorony előállítása 300 tonna acélt, 12 tonna rezet, 1 tonna alumíniumot és 2000 tonna beton szükséges – sorolta, és hozzátette azt is, a megújulóknál az energiafelesleg tárolásáról is gondoskodni kell.

Áder János szerint sokan csodaszerként tekintenek a hidrogénre, de nem veszik figyelembe, hogy a jelenlegi földgázvezeték-hálózat nem alkalmas a hidrogén szállítására. Jelenleg a hidrogén alig 1 százaléka úgynevezett zöldhidrogén, amelynek előállítása teljesen megújuló energiaforrásokból valósul meg.

A szintetikus üzemanyagok kapcsán pedig megjegyezte, hogy ezek elterjedését nagyban gátolja drágaságuk.

A volt köztársasági elnök szerint nem fenntartható a képmutatás és a kettős mérce alkalmazása a klímavédelmi kérdésekben. Miközben az Egyesült Államok minden fórumon a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítását ígérte, addig folyamatosan növeli a palagáz és palaolaj kitermelését, utóbbi esetében jövőre a kitermelés új rekordot érhet el.

Az uniós pénzek visszatartására utalva elmondta, hogy míg Magyarország a források 42 százalékát a zöld átállásra – a tagállamok közül a negyedik legnagyobb arányban – fordítaná, még egy fillért sem kapott politikai okok miatt.

Az EU az Oroszországtól való energiafüggés csökkentését tűzte ki célul, mégis „egy tollvonással” húzták ki a támogatandó projektek listájáról a Mol technológiai beruházását, amely a Brent típusú kőolaj finomítását is lehetővé tenné – mondta.

A Kék Bolygó kuratórium elnöke előadása végén féltucat olyan magyar céget mutatott be röviden, amelyek az idén második alkalommal megrendezett Fenntarthatósági Expón (Planet Budapest) mutatkoztak be. Hangsúlyozta: ezek a magyar vállalkozások létező és működő megoldásokkal segíthetik a fenntarthatósági célok élérését.

Kapcsolódó írásaink