Eurázsiai gondolkodók a fenntartható jövőért

Általános a vélemény, hogy egy új világrend van kialakulóban. A geopolitikai feszültségek enyhítésükre tett kísérletek ellenére nemhogy csökkennének, hanem egyre nagyobb aggodalomra adnak okot. A közelmúltbeli események alapjaiban változtatták meg az államok politikai és gazdasági helyzetét.

A 21. század első évtizedeiben az összetett átalakulások korszakát éljük. Az orosz–ukrán háború, a kialakuló geopolitikai széttagoltság, a reshoring, a nearshoring és a friend-shoring folyamatai, illetve a technológiai rivalizálás mind hozzájárulnak a világpolitikai és a világgazdasági kockázatok növekedéséhez.

Mindeközben a klímaváltozás is egyre forróbb időszakot hoz, egyre sürgetőbb problémaként van jelen a mindennapjainkban környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági szempontból is. Olyan éveket élünk, amikor egy rég nem tapasztalt világjárvány hirtelen mindent boríthat, de a technológiai forradalomnak köszönhetően ugyanolyan gyorsan úrrá is lehetünk azon, köszönhetően például a friss Nobel-díjas Karikó Katalin korszakos ötletének és megoldásainak.

Új, komplex világrend alakul ki a szemünk láttára, aminek a fő hívószavai, a fenntarthatóság, a geopolitika, a technológia forradalma és a pénz megújulása. A gazdaságok átalakulóban vannak, új technológiák és pénzügyi megoldások jelennek meg. Egyre inkább terjed a digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia használata. Átfogó versengés alakult ki Kelet és Nyugat között. Az Egyesült Államok mellé Kína méltó versenytárssá lépett elő a geopolitika, a gazdaság, a pénzügyek és a technológia terén egyaránt.

Ahogy Matolcsy György, az MNB elnöke kifejtette, a tőke-technológia-tudás-tehetség négyesének (4T) megfelelő kombinációja áll a nemzetek felemelkedése mögött. Így Kína és Ázsia felemelkedésével nemcsak a világ gazdasági gravitációs pontja vándorol Keletre, hanem különböző tudásközpontok is megerősödnek Ázsia-szerte. Elég csak Dubaira, Szingapúrra, Shenzenre, Sanghajra vagy Szöulra gondolni, ahol a leginnovatívabb megoldások születnek pénzügyi innovációktól, fintech újításotoktól kezdve, a megújuló technologián és digitalizáción át egészen az oktatásig.

Ahhoz, hogy itt, a Nyugaton, Közép-Európában, Európában is tartsuk a lépést a széles körű fejlődéssel, érdemes ezeket az ázsiai innovációkat, új gazdasági-pénzügyi-technológiai és tudásmodelleket figyelni és becsatornázni a nyugati megoldásokba.

Az MNB szilárd meggyőződése, hogy a multilaterális együttműködés különböző szinteken történő fenntartása, fejlesztése és bővítése szükséges a hosszú távú fenntarthatóság eléréséhez, ami a legsürgetőbb globális problémák – többek között a klímaváltozás és a növekvő geopolitikai széttagoltság, fenntartható gazdasági fejlődés – megoldásának közös ismérve.

Tekintettel a jegybankok szerepének bővülésére, komoly felelősségünknek tartjuk, hogy az MNB a zöldátállás mellett az eurázsiai együttműködés geopolitikai, pénzügyi és technológiai szempontú erősítésének szószólója is legyen, emelte ki Horváth Marcell, hozzátéve: mindezek újabb mérföldkövet jelentenek a jegybankok gazdasági és társadalmi felelősségének teljesítése tekintetében.

Ennek szellemében 2023. november 23–24-én immár negyedik alkalommal tér vissza a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi konferenciája, a Budapest Eurázsia Fórum Átmenetek a fenntarthatóságért címmel. A legjelentősebb európai és ázsiai gondolkodók 2023-ban ismét személyesen Budapesten vitathatják meg az eurázsiai együttműködés legégetőbb kérdéseit.

A Fórumot Matolcsy György, az MNB elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter előadása nyitja meg, valamint kiemelt külföldi meghívottként Wu Hongbo, a kínai kormány európai ügyekért felelős különleges megbízottja és Kim Sung-han, a Korea University Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának professzora, a Koreai Köztársaság elnökének korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szólal fel.

Az ünnepélyes nyitórendezvény és a hat tematikus panel keretében olyan kérdések kerülnek terítékre, mint a fenntartható pénzügyek receptje; geopolitika a technológiában; úton a teljes digitalizáció és a technológiai szingularitás felé; új gazdasági ágazatok építése; az ESG elvek és irányelvek szerepe a multilaterális fejlesztési bankok és pénzintézetek működésében; valamint az átmenetek támogatása az oktatáson keresztül: Hogyan tervezzük meg a munka és az oktatás jövőjét?

A több, mint ötven előadó között találjuk az eurázsiai régió fejlesztésére létrejött Övezet és Út kezdeményezés pénzügyi alapjának, a Selyemút Alapnak (Silk Road Fund) a vezérigazgatóját, Cai Xuejunt; a világ leggyorsabban fejlődő pénzügyi központjainak (pl. Dubai és Szingapúr) fintech guruit, mint Nameer Khant, a MENA Fintech Association elnökét és Shadab Taiayabit, a Singapore FinTech Association elnökét; vagy a fenntarthatóság egyik legfontosabb nemzetközi szakértőjét, Ma Junt, a Beijing Institute of Finance and Sustainability elnökét. De felszólal még Jeffrey Sachs sztárközgazdász mellett Pozsár Zoltán, a Wall Street magyar sztárja, továbbá Christian H. M. Ketels, a Harvard Business School tudományos főmunkatársa, a versenyképesség kutatásának egyik meghatározó alakja; vagy Sir John O’Reilly, a Khalifa University of Science and Technology rektora, aki egyúttal a Singapore’s Agency for Science Technology (A*STAR) Tudományos és Mérnöki Tanácsadó Tanácsának elnöke is. Nem utolsósorban a felszólalók között lesz a béke Nobel-díjból másolatban részesült dél-koreai professzor, Raekwon Chung, a Ban Ki-moon volt ENSZ-főtitkár nevéhez köthető Ban Ki-moon Foundation for a Better Future igazgatóságának tagja, Dél-Korea első éghajlatváltozási nagykövete.

A Fórum előadóinak teljes listája elérhető az alábbi webhelyen, ahol az eseményt élőben is közvetítik, hogy mindenkihez elérjen a fenntartható jövőről szóló tudás.