Hetvenöt bázisponttal 11,5 százalékra csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot

Az MNB alelnöke kiemelte: egy számjegyűre csökkent az infláció, és kifejezetten erős a dezinfláció az élelmiszerek és az iparcikkek tekintetében. A pénzromlás mértéke pedig az év végére elérheti a 7 százalék körüli szintet, ami régiós viszonylatban átlagosnak mondható. Sőt, ha az olajárak nem emelkednek, akkor ez alá is mehet – jegyezte meg Virág Barnabás.

A rövid bázisú árazási mintázatok már 2020 előtti képet mutatnak – hangsúlyozta, hozzátéve: ez is azt mutatja, hogy egy széleskörű dezinflációs folyamat zajlik, ami tartós alapokon áll.

Ezzel együtt a jegybanknál úgy vélik, „nem dőlhetünk hátra, de az irány az jó, ezt kell tovább vinni”.

A reálgazdaságot nézve a harmadik negyedévben véget ért a recesszió. Elindult a növekedés. És a negyedik évben már év/év viszonylatban is pozitív növekedési számot valószínűsíthetünk.

További jó hír, hogy a folyó fizetési mérleg a korábban vártnál is nagyobb mértékben javulhat.

A jegybank sajtótájékoztatóján elhangzott: a globális feszültségek, a szankciók és a fegyveres konfliktusok nehezen kiszámíthatóvá teszik a nemzetközi környezetet és a piaci folyamatok várható alakulását. A belső folyamatok azonban biztatók, és a jelen állás szerint nem kizárt, hogy az alapkamat az év végére 11 százalék alá csökkenhet, 2024 februárjában pedig már egy számjegyű lehet.

Az MNB közleményében a fentiekhez hozzátette: 2025-ra az 2,5-3,5 százalék közötti sávba várja az inflációt. A tanács előrejelzése szerint a 2023-as gazdasági teljesítményt a tavalyi aszályos év után korrigáló mezőgazdasági termelés jelentősen javítja, és az év végi lassú élénkülésében szerepet játszik a szeptembertől növekvő reálbér-index is. A magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban a szeptemberi Inflációs Jelentésben közölt sáv – mínusz 0,5 és plusz 0,5 között – alsó felében várható.

Az infláció mérséklődése és a belső keresleti tételek helyreállása támogatja a jövő évi és a 2025-es GDP bővülését, amely egyaránt 3,0-4,0 százalék között alakulhat az előrejelzések szerint.

Hozzátették: a kiépülő új exportkapacitások termelésének felfutásával az exportpiaci részesedés várhatóan tovább emelkedik és a normalizálódó világgazdasági környezettel együtt támogatja a külső egyensúlyi folyamatok fennmaradását.

A trendszerűen javuló külső pozícióhoz a tavalyinál számottevően alacsonyabb energiaárak, az energiafogyasztás alkalmazkodása, a visszafogott belső kereslettel összhangban szűkülő importigény és a közúti jármű- és akkumulátorgyártás felfutó exportja egyaránt hozzájárul – írták. Az MNB prognózisa szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban a GDP 1 százaléka alá mérséklődik, és az egyenleg az előrejelzési horizonton tovább javul.