Gazdaság
Csokonai-emlékérmét bocsát ki a Nemzeti Bank
Az érmék egy évig névértéken vásárolhatóak meg november 17-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában és webáruházában
A gyakran tudós költőnek (poeta doctus) nevezett Csokonai Vitéz Mihály (1773. november 17. – 1805. január 28.) a hazai felvilágosodás nagy műveltségű, kiemelkedő írója, költője, műfordítója. Tartalmi és formai tekintetben a magyar költészet nyelvének megújítója. Több nyelven olvasó és beszélő, a költészet minden műfaját kipróbáló, kísérletező alkatú szerző, aki – a daltól az ódáig, az alkalmi versektől, a rokokó szerelmi líráig, a színműtől, a komikus eposzig, a bölcselő filozófiai költeményekig – számos műfajban alkotott.
Rendkívüli tehetsége a Debreceni Református Kollégiumban töltött diákévei alatt már megmutatkozott, azonban mégsem kapott kortársaitól igazi elismerést, és ez rövid életét meghatározta. Mindennapjaiból egyként hiányzott a megélhetés biztonsága, a nyomtatott kötetek formájában megnyilvánuló irodalmi siker és a magánélet boldogsága. Írásai, versei, amelyek életében népszerűvé tették, kéziratos formában terjedtek.
Költeményeit, halála után – gyűjteményes formában – 1813-ban Márton József, összes művét 1844-ben Toldy (Schedel) Ferenc adta ki.
A Magyar Nemzeti Bank 15 000 forint névértékű ezüst emlékérmét és annak 3 000 forint névértékű színesfém változatát bocsátja ki Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából a költő születésének napján, november 17-én.
Az emlékérme előlapján központi motívumként megjelenő, irodalmi attribútumként értelmezhető mezei katángok Csokonai Vitéz Mihály sokszínű költészetét jellemzik. Az előlap szélén, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban az „ÉN, ANGYAL MEG ÁLLAT, VAGY CSAK POR MEG PÁRA.” idézet olvasható Csokonai Vitéz Mihály Halotti versek című művéből.
Az előlap jobb oldalán jelennek meg az emlékérmék kötelező alaki kellékei: három egymás alatti sorban a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „15000”, illetve „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, valamint az érme alsó részén a „BP.” verdejel és a „2023” verési évszám.
Az emlékérme hátlapján Csokonai Vitéz Mihály félalakos portré-ábrázolása látható, melyet Friedrich John 1816-os rézmetszete ihletett, és az emlékérméket tervező művész tovább gondolt: a költészet attribútumaival, egy könyvvel és egy tollal egészített ki. A művészi teremtés szabadságának képzőművészeti megjelenítését erősíti, hogy mind az előoldali, mind a hátoldali motívumok a peremen túlnyúlnak, illetve a hátoldal hátterében csillagok jelennek meg. A portré-ábrázolástól jobbra a költő születési és halálozási évszámai, „1773” és „1805” láthatók két egymás alatti sorban. Az emlékérméket tervező Szanyi Borbála szobrászművész mesterjegye a portré bal oldalán, az éremkép alsó részén található. A hátlap szélén, balra, lent, az alapsíkról kissé kiemelt körgyűrűn köriratban – egy-egy ponttal közrefogva – a „CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY” felirat olvasható.
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter szélük recézett. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3 000 forintos névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 5 000-5 000 darab készíthető.
Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Csokonai Vitéz Mihály” ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2023. november 17-től az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában.
