Vállalkozások ezrei mennek tönkre Izraelben a háború miatt

Mindez annak fényében értelmezendő, hogy a háború – amelyet elsöprő támogatás övez izraeli részről – naponta mintegy 260 millió dollárjába kerül a gazdaságnak.

Benjamin Netanjahu kormánya azt ígéri, mindent megtesz, hogy a gazdaság a konfliktus alatt és miatt ne szenvedjen károkat: ennek a vészforgatókönyvnek az alapját a covidjárvány idején már jól bevált támogatási rendszer képezi. Ahogy a kormányfő fogalmazott: „A módszer egyértelmű. Kinyitjuk a pénzcsapokat, és mindenhová pumpálunk belőle, ahol szükség van rá.” A miniszterelnök szerint Izrael az elmúlt években olyan izmos, 520 milliárd dolláros gazdaságot épített fel, amely szemrebbenés nélkül ellensúlyozni tudja a háború okozta rendszerkárokat.

Az már a fegyveres konfliktus kitörése utáni első héten nyilvánvaló volt, hogy a munkaerőpiac a feje tetejére fog állni. A mozgósítás folyamán Izrael néhány nap alatt 350 ezer tartalékost hívott be katonai szolgálatra – ez az ottani munkaerő nyolc százaléka, ráadásul minden tizedik ember az ország legjobban termelő ágazatából, a szakképzett munkaerőt nélkülözni nem tudó technológiai szektorból érkezett.

Súlyos kiesést okoznak a kitelepítések is: Izrael déli és északi részéről 126 ezer civilt telepítettek át a középső területekre, gyakorlatilag néptelenné téve azokat a településeket, amelyek a legkézenfekvőbb célpontjai a Hamász és a libanoni Heszbollah rakétáinak. A legsúlyosabb gazdasági helyzet a Gázához legközelebb eső déli régióban alakult ki, ahol a vállalkozások kétharmada vagy felfüggesztette, vagy csak minimális kapacitással folytatja tevékenységét.

Összességében a tartalékos szolgálat, az evakuálás és az iskolabezárások miatti kényszerotthonlét miatt 764 ezer izraeli (a teljes munkaerő 18 százaléka) nem dolgozik jelenleg.

A konfliktus a turizmus mellett a legjobban az egyik legfontosabb ágazatot, az építőipart csapta meg: az építkezések nemcsak a Hamász rakétáinak hatótávolsága miatt álltak le, hanem azért is, mert a területeken zömében palesztin vendégmunkások dolgoztak, akiket a háború kitörése óta senki nem akar foglalkoztatni és látni – különösen nem nehézgépek közelében.

Az izraeli kormány által bemutatott mentőcsomag némileg nagyobb volumenű, mint amit a covid alatt bevetett az akkori kabinet. Az új rendelkezések értelmében a kormány többek között a havi bevételük minimum 25 százalékát elvesztő cégek esetében fedezi a fix költség 22, illetve a bérköltség 75 százalékát.

Az izraeli központi bank ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy 10 milliárd sékelnyi (2,6 milliárd dollár) összeget biztosít a bankrendszernek, hogy segítse alacsony kamatozású hitelekhez jutni háború által érintett kisvállalkozásokat. Az intézkedéseket a kkv-szektor természetesen elégedetten vette tudomásul, a nagyvállalatok azonban máris kritizálni kezdték, amiért ők kimaradtak belőle.

Több szakértő arra mutatott rá, hogy a jelenlegi megoldások pusztán tűzoltásra alkalmasak, hosszabb távon azonban – amennyiben valóban egy elhúzódó háborút látunk – a gazdasági kilátások tovább romlanak. Fokozottan igaz ez annak a tükrében, hogy a kormány egyelőre nem gondolkodik a költségvetés egyes alapjainak áttervezésében.

Izraelben koalíciós költségvetés működik, amelyben a kormányt alkotó öt párt által a kiemelten támogatandó területek mindegyike benne van: 14 milliárd sékeles (3,6 milliárd dolláros) előirányzat szerepelt benne például az ultraortodox koalíciós erő kérésére a diákok vallásos gyakorlatának ösztönzésére. Érthető módon az ottani közgazdászok többsége arra kéri Netanjahut, hogy „térjen észhez”, és a kormánnyal sürgősen kezdje el a prioritások átgondolását és a koalíciós költségvetés összegeinek átcsoportosítását a gazdaság túlélése érdekében.

A miniszterelnök mindenesetre optimista. Mint mondta, a támogatási csomag csak a kezdet, és ahogyan az ellenséget legyőzik a katonai akciókban, úgy fogják megnyerni a gazdasági háborút is.