Koltay András: A kiberbűnözés elleni küzdelem széles körű társadalmi összefogást igénylő misszió

Koltay András az online csalások visszaszorítása érdekében KiberPajzs elnevezéssel tavaly indított oktatási-kommunikációs program összegző konferenciáján elmondta: az „internetes univerzumban” rejlő veszélyekkel – mint az adathalászat, az elektronikus csalás vagy a hívószám-hamisítás – naponta szembesülünk, az NMHH célja pedig a biztonságos és kiszámítható online világ.

Emlékeztetett: a KiberPajzs programot a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság indította, később csatlakozott hozzá a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is. A széles körű összefogás „reményeink szerint biztosítja, hogy a digitális térben megvalósuló bűncselekmények ellen a lehető leghatékonyabban tudjunk fellépni” – jegyezte meg.

Koltay András az elmúlt év eredményeiről elmondta: létrehozták a kiberpajzs.hu oldalt, ahol a felhasználók tanácsokat kapnak az online felhasználói tudatosság erősítésével, a digitális veszélyekkel, azok megelőzési módjával kapcsolatban, emellett számos konferenciát, workshopot szerveztek az új megoldások, stratégiák megosztására. A KiberPajzs résztvevői elindították a „KiberKeddet”, vagyis a hónap első keddjén saját csatornáikon kommunikálnak a digitális biztonságról.

Az NMHH elnöke elmondta: az együttműködés első évében a hatóságot két téma érintette közvetlenül, az egyik a hívószám-hamisítással kapcsolatos szolgáltatói beavatkozások és szabályozási lehetőségek áttekintése, a másik a postai szolgáltatók nevének és arculati elemeinek felhasználásával elkövetett csalások elleni fellépés.

Hozzátette: az NMHH számára a hívószám-hamisítást nehezítő szolgáltatói beavatkozások és az ezzel kapcsolatos szabályozási lehetőségek kidolgozása az egyik legfontosabb szakmai feladat, készül egy szabályozási koncepció, amely segítséget adhat a jogszabályalkotási munka megkezdéséhez. Elmondta azt is: felmerült a különböző bűnüldöző szervekhez bekötött, az online pénzügyi visszaéléseket kezelő forródrót kialakításának lehetősége is.

Koltay András hangsúlyozta: a digitális kockázatokkal szembeni védekezés soha véget nem érő versenyfutás, ahol a cél a biztonságos és megbízható online környezet megteremtése. Hangsúlyozta: hiszi, hogy a projektben részt vevő szervezetek hozzájárulnak a digitális világ biztonságosabbá tételéhez. Az NMHH elkötelezett a megkezdett munka folyatásában, hogy szorosan együttműködjön partnereivel az online tér biztonságának további erősítéséért – emelte ki. Mint mondta, a KiberPajzs nemcsak eszköz, hanem „olyan alap, amire a jövőben bizton építhetünk”.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy bár a kibertérben elkövetett csalások száma dinamikusan növekszik, értékük a teljes pénzforgalomhoz viszonyítva európai összehasonlításban is kedvező, pár ezrelék.

A jegybank mint társprojektgazda a kezdetektől ott áll a KiberPajzs kezdeményezés mögött és igyekezett katalizátorszerepet játszani. Idén áprilisban elindult a kiberpajzs.hu honlap, amely már 171 ezer látogatót vonzott, és közülük minden ötödik hetente visszatér az oldalra – közölte.

Elmondta: a KiberPajzs megállapodás idén lejár, a projektszerződés megújítása után az MNB továbbra is hajtómotorja kíván lenni az együttműködésnek. A projektben részt vevő szereplők számának növekedése miatt a szervezeti kérdéseket is kezelni kell, és a kommunikációs partnerek bővítését is lehet fejleszteni, hogy még több emberhez jusson el az üzenet – fűzte hozzá.

Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a bűncselekmények megelőzése mellett a minél gyorsabb cselekvés fontosságát hangsúlyozta.

Pozitív példaként említette a brit szabályozást, amely visszatérítési kötelezettséget írna elő a pénzügyi szolgáltatóknak kibercsalások esetére a lakossági ügyfelek, mikrovállalkozások és jótékonysági szervezetek számára.

Előadásában Balogh János országos rendőrfőkapitány rámutatott: az online és információs rendszerek használatával elkövetett bűncselekmények száma más bűncselekményekhez képest nagyobb növekedést mutat. Ezzel párhuzamosan javult a károk megterülését mérő mutató: a korábbi évek 1-2 százalékáról 20 százalékra.

A kibernyomozói hálózat 2023. októberi megalakulás óta több száz millió forint értékben, 15 eredményes felderítést hajtottak végre – mondta. A kiberbűncselekmények felderítést mintegy 300 magasan képzett szakember végzi.

Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke elmondta, a fokozott digitalizáció jelentően növeli a kiberbiztonsági kockázatokat; 2030-ra a jelenlegi 25 milliárdról 100 milliárdra növekedhet az intenetre csatlakozott digitális eszközök száma.

Az EU-val történő egyeztetést követően elkészült a digitális hálózatra kapcsolt termékek (IoT) kiberbiztonságára vonatkozó szabályozás rendelettervezete, amely 2024 közepén életbe léphet. Ezzel Magyarország lehet az első uniós tagállam, ahol megszületik a kibertanúsításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet – jelezte.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a tárca a fogyasztóvédelmi tudatosságra nevelésen és a határozott fogyasztóvédelmi hatósági fellépésen keresztül, valamint a bűncselekmények és tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak megsegítésén keresztül kapcsolódik a programhoz.

Közölte: a fogyasztóvédelmi és áldozatsegítő szakterületen egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, hogy tudatosítsák a kiberbiztonsági kockázatokat és „erősítsék a lakosság digitális immunrendszerét”. Mint mondta, a felvilágosító üzeneteket a társadalom széles rétegének el akarják juttatni, de kiemelt célcsoportjuk a fiataloké, akiknek nagy része rendszeresen használja a közösségi médiafelületeket.

Répássy Róbert elmondta, a koronavírus-járvány és a karanténhelyzet átterelte a fiatal korosztály szociális életét az online térbe, ami számos negatív következménnyel járt, így például tovább nőtt a gyermekek sérelmére elkövetett online zaklatás, a cyberbulling, és nagyobb eséllyel lehetnek potenciális áldozatai az online csalásoknak. Ezért fontos, hogy az iskolában tematikus felvilágosító órákat tudjanak tartani az internetes böngészés, vásárlás, ismerkedés veszélyeiről. Kiemelte: a fiataloknak közvetítő szerepe is lehet, ugyanis az idősebb, az online térben bizonytalanabbul tájékozódó családtagokat a fiatalok világosíthatják fel a veszélyekről.

Szólt arról is, a fogyasztóvédelem munkatársai a fogyasztói tudatosságra nevelő iskolai pályázat, valamint a fenntarthatósági témahét keretein belül hívják fel a diákok, pedagógusok figyelmét az online térben leselkedő veszélyekre.

Répássy Róbert kiemelte: az online csalások vagy zaklatások áldozatai az IM fenntartásában működő áldozatsegítő központokban tudnak segítséget kérni, ahol tájékoztatást kapnak a bejelentések megtételéhez, és jogi tanácsot is kaphatnak az érzelmi segítség mellett.

Hozzátette: a csalók gyakran az áldozatok összes pénzét eltulajdonítják, ilyen helyzetekben nagy segítség lehet a kormányhivatalokban működő áldozatsegítő szolgálatnál igénybe vehető azonnali pénzügyi segély. Kiemelte: ez nem kártalanítás, hanem a bűncselekmény közvetlen következtében kialakult krízishelyzet orvoslása, a mindennapi élet folytatásához nyújtott segítség.

Kiss Csaba dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója arról beszélt, a szolgálat alapfeladata Magyarország szuverenitásának védelme, a nemzetbiztonsági kockázatok és kihívások elleni fellépés – napjaikban már a kibertérben is. A digitális dimenzióban elkövetett cselekmények egyaránt veszélyeztetik a szuverenitást és az állampolgárok biztonságát – emelte ki.

Hozzátette: a digitális világ mindannapjaink szerves része lett, a vagyon elleni bűncselekmények nagy része „beköltözött” az online térbe, ezért nélkülözhetetlen és értékteremtő a magyar emberek biztonsága érdekében létrehozott KiberPajzs együttműködés, amelyben a szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete végzi többek között edukációs kampányait.

Elmondta azt is, a KiberPajzs keretében a Nemzeti Kibervédelmi Intézet az elmúlt évben „fokozottan vadászott” a banki adathalász oldalakra, publikus adatbázisok felhasználásával, nyílt forrású keresésekkel keresték a magyar bankok nevével visszaélőket.

Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke arról beszélt, az államkincstár ötvenkétezermilliárd forintért felel, idén több mint 30 százalékkal növelték ügyfeleik számát. Jelenleg 840 ezer ügyfelük van, ebből 540 ezren állampapírral rendelkeznek, és jó részük nyugdíjas, 300 ezren pedig babakötvénnyel rendelkeznek. A forgalom nyolcvan százaléka már a kibertérben bonyolódik, a számlanyitások egyharmadát az ügyfelek elektronikusan intézik.

Hangsúlyozta: az államkincstár alapvető érdeke, hogy a rendszerei biztonságosak legyenek, ezért nagyon fontos számukra a kiberbiztonsgi tudatosság növelése és a megtakarítások védelme. Elmondta azt is, a csalók nem kifejezetten a kincstár rendszereit támadják, de ügyfeleit keresik, ezért fejlesztik a WebKincstárt és a MobilKincstárt a csalások megakadályozása céljából.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára kiemelte: a digitális csatornák olcsóbbak, egyszerűbbek és gyorsabb kommunikációt tesznek lehetővé, de új kockázatokkal is járnak. Hozzátette: a koronavírus-járvány alatt „társadalmi digitális átállás” történt, ugrásszerű növekedés volt tapasztalható a digitalizációban, a szolgáltatókon is volt egy megfelelési kényszer, emiatt elmaradt a védelmi csatornák kiépítése, „a csalók pedig szagot fogtak”.