Veszélyt vagy óriási lehetőséget jelentenek inkább az akkumulátorgyárak?

Az akkumulátorgyártással kapcsolatos vita erősen átpolitizálódott. Ebben mindkét előadó egyetértett. Sebestyén Géza szerint ez annak tudható be, hogy bizonyos politikai erők hasznot, szavazatokat remélnek attól, hogy a tervezett beruházásokat támadják. Ezzel együtt felhívta a figyelmet: a kifogások jellemzően nem szakmai oldalról érkeznek, nincs tudományos alátámasztottságuk. Kaderják Péter hozzátette: az emberek aggodalmai ettől függetlenül valósak, éppen ezért nagyon fontos a tájékoztatás, a felvilágosítás, a sztereotípiák eloszlatása.

Az egyik ilyen, amiről mindketten beszéltek az, hogy minden, ami kínai, az gyanús. Úgy nőttünk fel, hogy a Made in China felirat a gyenge minőség szinonimája volt, ez azonba már rég felel meg a valóságnak. A zöldtechnológiák – és az azoktól elválaszthatatlan akkumulátorok – területén Kína a Nyugat előtt jár. Szakmai körökben erről nincs is vita, a német autógyárak is kínai beszállítókkal dolgoznak, a köztudatban azonban ez még nem gyökeresedett meg. Így, ha például a BMW épít valahol gyárat, az nem igazán kelt feltűnést, ha egy kínai vállalat, akkor az igen.

Kaderják Péter és Sebestyén Gáza is azt hangsúlyozta: a jövő az elektromos autóké, és ez nem csak feltételezés, hiszen uniós direktíva írja elő kötelezően elérendő célként a karbonsemlegességet. Az akkumulátorszövetség elnöke kiemelte, hogy ez környezetvédelmi szempontból mindenképpen üdvözlendő, hiszen az átállással „a legborzalmasabb iparágaktól szabadulunk meg, (…) és az üvegházhatású gázoknak a 25 százalékát ezzel a világ gyakorlatilag el tudná hárítani.”

Az viszont mindegy, hogy elektromos autókról vagy éppen napelemekről van szó – a zöldenergia tárolásához akkumulátorokra van szükség. Nem véletlen – mutatott rá az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője –, hogy ez ma a leggyorsabban fejlődő iparág, ami a következő öt évben nyolcszorosára fog nőni. Ebből kimaradni, az előadók szerint, nem szabad. Már csak azért sem, mert Magyarország nagyon jó pozícióból indul ebben a versenyben. Hazánk 2022-ben Kína, Németország és az Egyesült Államok után a legnagyobb gyártó volt.

De van itt még egy szempont! Magyarország az elmúlt évtizedekben komoly eredményeket ért el a hagyományos autógyártásban. „Nagyjából 700 ezer ember van, aki így vagy úgy, de az autógyártásban dolgozik ebben a pillanatban, mérnökként, vagy akár egy kis- és középvállalatnak a csapatában, amely beszállítóként van jelen a piacon" – hívta fel a figyelmet Sebestyén Géza, majd azzal folytatta: ha viszont figyelmen kívül hagyjuk, hogy a világ változik, és nem hozzuk ide az elektromosautó- és az akkumulátorgyárakat, akkor ezeknek az embereknek „holnap nem lesz munkája”.

Ha viszont – értettek egyet az előadók – ez az iparág most, itt gyökeret ver, akkor évtizedekre bebiztosítjuk magunkat. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az akkumulátoriparban jelenleg ugyan még csekély a magyar beszállítók részaránya, de így indult az autógyártás is, ám mára 50-70 százalék közötti.

Az előadás vége felé Kaderják Péter és Sebestyén Géza visszatértek a környezetvédelmi kérdésekre. Ismét felhívták a figyelmet arra, hogy az elektromos autóknak e tekintetben nincs alternatívájuk. „Száz kilométeren körülbelül annyi energiát fogyaszt egy ilyen kocsi, ami másfél liter benzinnek felel meg” – hangzott el. Az akkumulátorszövetség elnöke azt is megjegyezte, az akkumulátorgyártás tekintetében még van hová fejlődni környezetvédelmi szempontból. Ez viszont – értettek egyet a felszólalók – nem azt jelenti, hogy rettegni kell tőle.

Az Európai Unió a nyáron kiadott egy rendeletet, amely rendkívül szigorú. Ez az akkumulátorok életciklusának minden fázisát szabályozza a gyártástól a felhasználáson át az újrahasznosításig. Kaderják Péter és Sebestyén Géza úgy vélik, ezek az előírások az idő előrehaladtával csak szigorodni fognak.