Gazdaság
Tönkretenné a magyar gazdákat Ursula von der Leyen az ukránok érdekében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint óriási előnyük van az ukrán cégeknek az Európai Unióban működő vállalkozásokhoz képest, mert szinte semmilyen termelési korlátozás nem vonatkozik rájuk. Nem kell zöldítéssel, állatvédelemmel, GMO-szabályozással foglalkozniuk, sőt olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket már hosszú évek óta betiltottak az Európai Unióban. Az elnök úgy látja, hogy ez is jó példa arra, hogy a saját uniós közösségünk vezetői nem a mi érdekeinket képviselik, hanem velünk szemben egy harmadik országéit. Hozzátette: döntéseikkel nem az ukránokat támogatják, hanem nagytőkés vállalkozások lobbiszervezetévé züllesztette le magát az Európai Bizottság. A nemzeti konzultációban erről is megkérdezi a kormány a magyar embereket. Győrffy Balázs beszélt még a vidéki életformáról, a falusi csokról, élelmiszer-biztonságról, a magyar gazdák jövőbeni kilátásairól, és arról is, mi várhat Európára, ha továbbra is ezt az utat követi.
– Ha valaki esetleg nem ismerné az Önök tevékenységét: a NAK hogyan tud segíteni a magyar agrárium szereplőinek, mivel foglalkoznak?
– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy köztestület, ami tulajdonképpen egyfajta gazdasági önkormányzatként funkcionál. Minden mező- és erdőgazdasághoz, élelmiszeriparhoz kötődő természetes és jogi személy a tagunk, mintegy 400 ezres tagsággal rendelkezünk. Alapvetően az a célunk, hogy információkkal, szolgáltatásokkal segítsük tagjaink eredményesebb gazdálkodását, piacra jutását, ezenfelül segítsünk nekik eligazodni a támogatási rendszerben. Emellett a döntéshozóknak olyan megoldásokat javaslunk, amelyek meglátásunk szerint a tagságunk számára kedvezőek.
A LEGLÁTVÁNYOSABB TEVÉKENYSÉGÜNK A FALUGAZDÁSZ-HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE, AMELYBEN CSAKNEM 600 SZAKEMBER SEGÍTI A GAZDÁLKODÓKAT ÜGYEIK INTÉZÉSÉBEN, A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BEADÁSÁBAN.
Minden esztendőben az egységes kérelmek mintegy kétharmadát, megközelítőleg 110 ezer kérelmet a falugazdászaink segítségével nyújtják be a gazdálkodók.
– Az orosz–ukrán háború árnyékában miért fontos, hogy beszéljünk a magyar gazdákat érintő nehézségekről? Mi most a legnagyobb teher, amivel szembe kell nézniük az ukrán gabona okozta nehézségek miatt?
– Fontos elmondani, hogy nemcsak gabonáról van szó, hanem más ágazatok – például a baromfihús-, a tojás- és a méztermelők – is érintettek az ukrán importdömpinggel. Ukrajna mindig is komoly mezőgazdasági kapacitásokkal rendelkezett. Azzal, hogy Nyugat-barát erők kerültek Ukrajna élére a Majdan téri forradalom következtében, látható volt, hogy a nyugati tőkés vállalkozások igyekeznek minél több pozíciót szerezni Ukrajnában. Most azt látjuk, hogy
A TÍZ LEGNAGYOBB UKRÁN MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ CÉGBŐL MINDÖSSZE EGY AZ, AMI UKRAJNÁBAN VAN BEJEGYEZVE. A TÖBBI KILENC VÁLLALKOZÁSBÓL EGY SZAÚD-ARÁBIAI, NÉHÁNY NYUGATI-EURÓPAI, AZ ÖSSZES TÖBBI PEDIG AMERIKAI ÉRDEKELTSÉGBE TARTOZIK.
Ott a legnagyobb cég megközelíti a 600 ezer hektárt, míg hazánkban 300 hektárnál senkinek nem lehet több a tulajdonában. Tehát ez jól megmutatja, hogy a nagy magyar vállalkozások egészen törpék az ukránok mellett.
ÓRIÁSI ELŐNYÜK AZ UKRÁN CÉGEKNEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOKHOZ KÉPEST, HOGY SZINTE SEMMILYEN TERMELÉSI KORLÁTOZÁS NEM VONATKOZIK RÁJUK. NEM KELL ZÖLDÍTÉSSEL, ÁLLATVÉDELEMMEL, GMO-SZABÁLYOZÁSSAL FOGLALKOZNIUK, SŐT OLYAN NÖVÉNYVÉDŐ SZEREKET HASZNÁLNAK, AMELYEKET MÁR HOSSZÚ ÉVEK ÓTA BETILTOTTAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN.
Ezek nagyon olcsó és hatékony szerek, ha a mezőgazdaság oldaláról nézzük, ugyanakkor rendkívül veszélyesek a környezetre, és némelyek – szermaradvány formájában – az emberi egészségre is.
Eddig vámokkal és kvótákkal lehetett kezelni, hogy ezek az ukrán élelmiszerek ne Európába jöjjenek, mert a vám megdrágította a termékeket. Miután az oroszok lezárták az ukrán kikötőket, az EU úgy döntött, hogy alapvetően a Száhel övezetben kialakuló éhínségtől tartva az ukrán gabonát engedjük át Európán, hogy eljusson a hagyományos piacaira. Ehhez képest az oroszok közben gazdasági előnyökre tettek szert, abba a térségbe már ők szállítanak gabonát. Az oroszok tehát elfoglalták az ukránok pozícióit, az ukránok pedig nem vitték tovább Európából a saját termékeiket, így azok jelentős része itt maradt. (...)
A teljes interjút IDE kattintva olvashatja.