pr cikk
Befejeződött a Balatont érő tápanyagterhelések enyhítésére irányuló projekt
A beruházás megvalósítására a fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítására irányuló europai uniós pályázati konstrukció nyújtott lehetőséget
A három fő elemre bontott Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszú távon fenntartható kezelésére című projekt célja a Balatont érő tápanyagterhelések enyhítésére épült műszaki létesítmények reaktiválása, rekonstrukciója volt.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer a 80-as évek óta szolgálja a tó vízminőségének védelmét. A rendszer vízszintszabályozó műtárgyai a Hídvégi-tónál a 4T, a Fenéki-tónál a 21T jelű zsilip. A projekt keretében megvalósult a műtárgyak teljes körű építészeti, gépészeti és villamos felújítása.
Az üzemi és ideiglenes elzáró szerkezeteken a korukból és használatból eredő, kisebb felületi kopások, hiányok megszüntetése után felületvédelmi bevonat felhordására került sor, amelyhez a táblákat ki kellett daruzni. Ezzel párhuzamosan megtörtént az új hidraulika-munkahengerek és berendezések gyártása és beépítése. Teljeskörűen megújult az elektromos rendszer: az elavult, többmezős elosztóberendezések helyett új elosztószekrényeket építettek be, illetve új lett a műtárgyakra telepített kezelőszekrény is.
Az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna, és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence-vízrendszert, amely egyfajta szűrőfunkciót lát el. A nádas szűrőmező nemcsak hordalékfogóként szolgál, hanem a tápanyagok megkötése révén is kedvező hatást gyakorol a Balaton vízminőségére. Ezt a hatást a nád vízszintes és függőleges irányban fejlődő terjedelmes, sűrű szövevényt alkotó gyökérzete biztosítja. A Tapolcai-medence vizei a Lesence-nádas szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő tartózkodási idő és a növényzet tápanyagfelvétele miatt a szűrőmezőről kifolyó vizek minősége kedvezőbb.
A projektben további hat Balatonba torkolló kisvízfolyás (Lovasi-séd, Kéki-patak, Örvényesi-séd, Burnót-patak, Eger-víz, Cinege-patak) torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója történt meg, valamint sor került a Lesence-nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációjára is.
A Lovasi-sédet több ér táplálja, vize a paloznaki Vöröspart nádasa után a Balatonba jut. A tározón mozaikos, rehabilitációs kotrás történt, amellyel egyrészt csökkent a lerakódott hordalékok és a felhalmozódott tápanyagok mennyisége, másrészt javultak a vízáramlási viszonyok. A kikotort anyagból pedig költősziget épült.
A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoringállomások létesültek.
A projektet az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma valósította meg. A fejlesztésekre az Európai Unió és Magyarország Kormánya 5,139 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított.
További információk a projektről: http://balatonvizminoseg.ovf.hu
