GFM: Negyedik ülését tartotta a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, az AmCham Hungary és a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara alkotta fórum fő témája az aktuális gazdasági és gazdaságpolitikai helyzet vizsgálata, a jövőbeli feladatok áttekintése volt – írták.

Nagy Márton a közlemény szerint kiemelte, hogy a kormány inflációellenes lépései sikeresek, a kormány már az év vége előtt egy számjegyűre csökkenti a szankciós inflációt. Az infláció csökkenésével párhuzamosan pedig egyre inkább a gazdasági növekedés helyreállítása kerül fókuszba, 2024 így a gazdaság helyreállításának éve lesz.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a beruházás és export alapú gazdaságot tovább kell erősíteni, zöld és digitális transzformációt kell végrehajtani. Új iparstratégiára van szükség, amely nagy hangsúlyt fektet többek között az elektromos autóiparra és a hadiiparra. Az új high-tech ipar jelenti a jövőt, a gazdaságfejlesztést a következő években elsősorban a gazdaságot kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések - logisztika és közlekedési hálózatok, energiatárolás – fogják meghatározni. A gazdasági felzárkózás érdekében a minisztérium tízpontos tervet dolgozott ki – tették hozzá.

Nagy Márton tájékoztatta a résztvevőket a Széchenyi Kártya Program 2024-es meghosszabbításáról, amely változatlan termékstruktúra és feltételek mellett lesz elérhető, így a kkv-k továbbra is rendkívül kedvező, a futamidő végéig fix, 5 százalékos kamatozású hitelekhez férhetnek hozzá, amely jelentős segítséget nyújt a jelenlegi magas kamatkörnyezetben. A Széchenyi Kártya Program már több mint két évtizede segíti a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozási szükségleteinek kielégítését. A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max+ keretében eddig közel 42 ezer kérelmet fogadtak be 1700 milliárd forint értékben, amelyből közel 1000 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött ügyletek állománya. A források legnagyobb mértékben a kereskedelem és gépjárműjavítás, az építőipar, a feldolgozóipar, a műszaki tevékenység, továbbá a szállítás és raktározás ágazatokba irányulnak.

A gazdasági kamarák képviselői megköszönték a miniszter tájékoztatását, és jelezték, hogy az általa felvázolt kormányzati célokkal egyetértenek, azokat támogatják, hiszen közös cél és érdek a magyar gazdaság megerősítése, a növekedés helyreállítása. Kifejezték ugyanakkor, hogy a vállalkozásokat érintő energiaárak még jelenleg is magasak, azok kedvezőtlenül befolyásolják a belföldi cégek versenyképességét. Meglátásuk szerint ennek egyik megoldásaként szükséges lehet megerősíteni a vállalati energiaközösségeket, amelyben a partnerek például közösen termelik meg, használják fel és esetlegesen tárolják a megújuló energiát. Ugyanakkor felvetették az ipari méretű energiatárolók hazai szabályozásának és adópolitikai vonatkozásainak a kamarák által képviselt vállalati érdekeknek megfelelő kialakítását is. Ezek az intézkedések amellett, hogy jelentősen növelik az ország energiaszuverenitását, nagymértékben csökkenthetik a vállalatok energiaköltségeit.

A kamarák mindezek mellett felajánlották közreműködésüket az EPR-díjak monitorozását illetően. Kifejtették, hogy amennyiben az adatok alapján szükséges, úgy a gazdasági és iparági szempontok figyelembevételével közösen kezdeményezni fogják az EPR-díjak belső megoszlás szerinti esetleges felülvizsgálatát – olvasható a GFM közleményében.