Hová emelkedhet a gáz és olaj ára?

Nemrég jött ki az Eurostat legújabb elemzése a lakossági energiaár-változásokról. Ez természetesen nemcsak a világpiaci áraktól függ, hanem ezer más tényezőtől is, de mégis, Hollandiában például csaknem tízszeresére nőtt az áram ára, Romániában meg a gáz drágult csaknem két és félszeresére.

Javulásra pedig nemigen van kilátás, különösen a közelmúlt eseményei fényében. Legalábbis ha az ember rátekint a világtérképre, kénytelen észrevenni, hogy az elmúlt években éppen a legnagyobb energiahordozó nyersanyagforrásokban bővelkedő országokban kezdődtek konfliktusok, mialatt a minket körülvevő globális (energia)politikai káosz egyre csak fokozódik.

A mára szinte közhelyesnek tűnő orosz–ukrán háborút lassan már megszokjuk – legalábbis az Északi Áramlat felrobbantásához képest azóta egyre magasabb ingerküszöböt kell megugrania egy hírnek ahhoz, hogy tematizálja a közbeszédet, vagy realizáljuk annak energiapolitikai hatásait mindennapjainkra. De érdemes pillantást vetni például a Száhel-övezetre, ahol nemrég Nigert, az egyik komoly uránérc-exportőrt ütötte ki egy katonai puccs. Ennek a szálnak a kifutása még várat magára, ugyanakkor most úgy tűnik, megvan az esély arra is, hogy a Közel-Kelet gáza és olaja lobban úgy lángra, hogy annak komoly következményei lesznek a mi életünkre is.