A „pénznyelő” kiadások lefaragásával is lehet megtakarításunk

Pénzügyi sikereink döntően mindennapi szokásainkon múlnak, befektetési ismereteink csak 20 százaléknyi szerepet játszanak ebben. Célszerű megkísérelni egy évre előre tervezni pénzügyeink kapcsán, figyelve a fix nagyobb kiadásokra (pl. iskolakezdés, ünnepek) és felkészülve az esetleges váratlan helyzetekre (pl. elromlik a hűtő). Ezután az év során havi bontásban folyamatosan jegyezzük le bevételeinket és kiadásainkat, s utóbbiak kapcsán próbáljuk meg megszüntetni a „pénznyelő”, fölösleges költségeket.

Többletmunka és erőfeszítések nélkül is anyagi tartalékot gyűjthet a családunk, ha például olcsóbb internet- vagy mobilcsomagra váltunk át a kihasználatlan drágábbról, vagy ha évente ellenőrizzük, hogy nincs-e olcsóbb, ám ugyanolyan szolgáltatást kínáló bankszámla, casco-, lakás- vagy kötelezőgépjármű-biztosítási ajánlat a piacon a meglévő helyett. Sok apró kiadástól szabadulunk meg akkor is, ha a fizetős sms-értesítés helyett banki applikációnk ingyenes push-üzeneteiben kérünk tájékoztatást tranzakcióinkról, de akár azzal is, hogy megszüntetjük a bankszámla- vagy kártyaszerződéskor eredetileg igényelt, de már nem használt kiegészítő szolgáltatásokat.

Ha céljaink megvalósítására elkerülhetetlen hitelt felvenni, sokat spórolhatunk, ha időt szánunk a számunkra leginkább testhezálló hiteltípus, majd ezen belül a konkrét ajánlat megtalálására – akár az MNB ingyenes, egyszerű Hitel- és lízingválasztó programja segítségével. Hitel és hitel között is jelentős különbségek vannak, többek közt azok „árában” is: mindenképpen célszerű kerülni a kiugróan drága konstrukciókat! A választáskor keressük az MNB által fogyasztóbarátnak minősített hiteltermékeket (például Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel). A lakáshitelre érdemes előtakarékoskodni, hiszen nagyobb önrész esetén kisebb összegű, így kisebb törlesztőrészletű (vagy rövidebb futamidejű) kölcsönt kell csak felvennünk.

Ha már van megtakarításunk, annak okos befektetéséhez mérlegelnünk kell a hozam, kockázat és pénzünk hozzáférhetőségének (likviditásának) „mágikus háromszögét”. A remélt magasabb hozam ugyanis gyakorta nagyobb kockázattal jár, ha viszont a biztonság vagy/és pénzünk mindenkori gyors elérhetősége a fő szempont, akkor lehet, hogy csak kevesebbet fial megtakarításunk.

A jogszabályok révén adókedvezmények járnak azoknál a megtakarításoknál, amelyekkel egyúttal az államháztartás egyensúlyának finanszírozását is segítjük. Évi akár százezres nagyságrendű személyi jövedelemadó-visszatérítés jár nekünk például, ha önkéntes pénztári tagságunk, nyugdíjbiztosítás szerződésünk vagy NYESZ-számlánk van, néhány befektetési forma (például ingatlanalap, tartós befektetési számla, lakástakarék-betét kamata) után szociális hozzájárulási adót (szocho) nem kell fizetnünk. Ha pedig az elmúlt bő négy évben kibocsátott hazai állampapírunk van, a szocho mellett még a kamatadó alól is mentesülünk – olvasható az MNB megtakarítási kampányának oldalán.