Gazdaság
Az orosz–ukrán háború hatására felgyorsult az energiaátmenet
A magyar jegybank az elsők között ismerte fel a zöldátállás fontosságát, és állt a megújulás élére, emellett számos környezetvédelmi programot, köztük például erdőtelepítéseket is támogat. Emellett 2019 óta minden évben megszervezi a Zöld Pénzügyek konferenciát, amelyen a téma hazai és külföldi szakértői, döntéshozók és piaci elemzők összegzik az aktuális trendeket.
A csütörtöki rendezvényt Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke nyitotta meg. Mint elmondta, az energiahatékonyság globálisan 2,2 százalékkal nőtt 2022-ben, ami kétszerese az előző öt év átlagának és négyszerese az előző két évinek. Magyarország is jól teljesít. Ami különösen fontos azért, mert hazánknak nagy az energiafüggősége. Az ebben rejlő veszélyeket az orosz–ukrán háború, illetve az annak nyomán fellépő energiaválság és az infláció egyértelművé tette. Ezek ugyanakkor ösztönzőleg hatottak a zöldítésre, és mindenhol előtérbe kerültek az energiahatékonysági kérdések.
Az energia felhasználásának hatékonyabbá tételével egyszerre mérsékelhető a függőség, javíthatók a makrogazdasági mutatók és csökkenthető a CO2-kibocsátás is – mondta, annak kiemelésével, hogy nem elég önmagában az, ha a szél- és napenergia részarányát növeljük. Csökkenteni kell a fogyasztást, és jobban ki kell használni a lehetőségeinket.
„A lakóépületek szigetelésével a háztartások energiaigénye 60 százalékkal csökkenthető, miközben az áruk 20 százalékkal nő átlagosan" – mutatott rá, s jelezte: különösen fontos lenne az 1960 és 1980 között épült mintegy 850 ezer Kádár-kocka felújítása.
Kandrács Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybank keményen dolgozik azon, hogy ha a háború véget ér, még nagyobb erőbedobással folytatódhasson az átmenet. Ennek érdekében egyébként az MNB 2021-ben „zöldmandátumot” kapott a parlamenttől, így törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után.
Jan Rosenow, az Oxfordi Egyetem tudományos főmunkatársa a fentieket többek között azzal egészítette ki, hogy jelezte: a megtermelt energia mintegy kétharmada jelenleg veszendőbe megy. A jelenlegi rendszer tehát pazarló, más megközelítésében viszont ez az adat azt is mutatja, hogy óriási a kiaknázatlan tartalék, amit minél hatékonyabban kéne felhasználni.
Ksenia Petrichenko, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető elemzője az energiaátállás aktuális állásáról számolt be. Mint mondta, a folyamat felgyorsult, ma már 1 dollárnyi fosszilis energiabefektetésre 1,7 dollár megújuló jut, de ez még kevés. Szerinte például a lakásfelújítások ütemét meg kéne háromszorozni.
Claudia Canevari, az Európai Bizottság Energiaügyi főigazgatóság osztályvezetője Brüsszel új direktíváiról és rövid távú terveiről beszélt, egyebek mellett arról, hogy az európai zöldítésben érdekelté kell tenni a magánszektort. Ezen már dolgoznak. Stefan Thomas, a német Wuppertal Intézet igazgatója ehhez hozzátette: a jövőben egyes támogatások megítélésénél a zöldvállalásokat kiemelt feltételként kellene kezelni.
A konferencián átadták a pénzügyi szervezeteknek szóló Zöld Pénzügyek díjakat. A Zöld Bank Díjat idén az Unicredit Bank Hungary Zrt. nyerte el. A Zöld Biztosító és Pénztár Díjat az Aranykor Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár kapta, a Zöld Befektetési Alapkezelő Díjjal pedig az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. zöldtevékenységét ismerték el
