Gazdaság
A kárenyhítő juttatások 98 százaléka aszálykárra ment tavaly
Az AKI szakértői emlékeztetnek arra, hogy a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló forrás a kárigényt nem tudta fedezni, ezért azok kompenzálására a kormány 41 124 millió forint többlettámogatást ítélt meg. Ez utóbbival együtt – 20 százalékos visszaosztási ráta alkalmazásával – összesen 50 229 millió forintot fizettek ki a termelőknek az I. pillérből. A kifizetett kárenyhítő juttatás 98,2 százaléka az aszálykárhoz kapcsolódott, a fennmaradó 1,8 százalék hét kárnem között oszlott meg (mezőgazdasági árvízkárra nem volt kárkifizetés az évben). A kárenyhítő juttatás 1,3 százalékát tavaszi fagykárra, 0,3 százalékát jégesőkárra, 0,1 százalékát viharkárra fordították. A további kárnemek ez utóbbinál kisebb arányban részesedtek a kárenyhítő juttatásból.
A növénykultúránkénti bontás alapján a kárenyhítő juttatás 90,4 százalékát az aszállyal leginkább érintett szántóföldi növények kapták. Az ültetvénykultúrák 6 százalékkal, a szántóföldi zöldségek pedig 3,6 százalékkal részesedtek a kárenyhítésből 2022-ben. A kifizetések minden vállalkozási méretkategóriában jelentősen meghaladták a befizetett kárenyhítési hozzájárulás értékét. A középvállalkozások esetében volt a legmagasabb a kárhányad, a befizetett kárenyhítési hozzájárulásuk 8,7-szeresét kapták meg kárenyhítő juttatásként, a nagyvállalkozások és a kisvállalkozások a 7,8 és 7,7-szeresét, míg a mikrovállalkozások a befizetett hozzájárulásuk 5,4-szeresében részesültek.
A kárenyhítési rendszer által lefedett területek nagysága a szántóföldi kultúráknál összességében nőtt, az ültetvénynél és a szántóföldi zöldségkultúráknál azonban csökkent 2022-ben az előző évhez képest. A kárenyhítési rendszer vetésterülethez viszonyított lefedettsége az elmúlt évben az egyes ágazatokban közelített egymáshoz. Az ültetvény 93,8 százalékra csökkent, a zöldségkultúráé 93,7 százalékra nőtt, a szántóföldi kultúráé pedig változatlan maradt, így 92,9 százalék.
A jogosnak megítélt kárenyhítő juttatás iránti kérelmek száma 5780-ról 22 320-ra emelkedett, a jogosan igényelt összeg pedig 405,4 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. A biztosítások által lefedett terület aránya a szántóföldi növényeknél és a zöldségféléknél bővült, az ültetvényeknél viszont mérséklődött. A kárfizetések az extrém időjárási körülmények következtében óriási mértékben emelkedtek, meghaladták a biztosítói díjbevételeket. A biztosítói kárfizetések összege (díjtámogatott és kiegészítő) ugyanakkor az előző évhez képest 451,9 százalékkal, 49,9 milliárd forintra nőtt, miközben a kárhányad 117,4 százalékponttal, 50,3 százalékról 167,7 százalékra emelkedett.
Magyarországon 2021-ben vezették be a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A biztosítás és támogatás elemeit ötvöző átfogó kockázatkezelési eszköz a többi eszközzel ellentétben nemcsak az időjárás okozta károk, hanem termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt a gazdaságok jövedelmezőségének szinten tartása érdekében. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a növénytermesztők mellett az állattenyésztők előtt is nyitva áll. A krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul.
