Rekordévre rekord félévvel válaszolt az Eximbank

– Évek óta egymást érik a válságok, viszont a beszámolójuk szerint az Eximbank kifejezetten jó félévet zárt. Ezt hogyan sikerült elérni?

– Ha nagyon röviden akarnék válaszolni, azt mondanám: jókor voltunk jó helyen. Másként fogalmazva: az Eximbank akkor jelent meg új finanszírozási eszközökkel a magyar vállalkozások megsegítése érdekében a vállalati hitelpiacon, amikor a legnagyobb szükség volt rá. A számokat illetően a 2023. első féléves beszámoló azt mutatja, hogy csaknem ezermilliárd forintnyi hitelt helyezett ki az Eximbank. 2022 azonos időszakához képest ez mintegy ötszörös volument jelent. Ha pedig az egész 2022-es évet hasonlítom össze az elmúlt félévvel, akkor is kétszeres a növekedés, miközben már a tavalyi is egy rekordév volt. A Baross Gábor Hitelprogram, melyet már bejelentésétől fogva nagy érdeklődés övezett, pedig az Eximbank valaha volt egyik legkeresettebb termékcsoportjává vált.

– Az olyan események, mint a „posztcovid” és a háború hogyan befolyásolták a vállalati hitelezést?

– A háború, a szankciók, illetve az emiatt kialakult energiaválság, és a magas inflációs környezet az, ami leginkább meghatározza most a gazdasági folyamatokat. Erre válaszul a jegybankok a világon mindenhol kamatot emeltek. Ez egyrészt hűti a gazdaságot és csökkenti az inflációt, másrészt meg azt jelenti, hogy ezzel összefüggésben a piaci kamatszintek nagyon magasra szöknek föl, így a vállalkozások a hitelpiacon csak a korábbinál jóval magasabb költségek mellett tudnak finanszírozáshoz jutni. Márpedig, amennyiben egy vállalkozás azon gondolkodik, hogy vegyen-e fel hitelt, akkor riasztó, 15–20 százalékos kamatszintekkel találkozik, aminek a költségei a normál üzleti környezetben egyszerűen kitermelhetetlenek. Nem véletlen tehát, hogy a vállalati hitelezés nagyon visszaesett az idei év elején. Erre a helyzetre válaszul jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a Baross Gábor Hitelprogram elindítását, amelynek gyakorlati kivitelezése az Eximbankra hárul. A program hétszázmilliárd forinttal indult, de az óriási kereslet miatt a keretösszeget ezermilliárd forintra emelte meg a kormány. Tehát, visszatérve a kérdésre, hogy minek is köszönhető a hitelezés rekordja: a makrogazdasági háttérnek, valamint annak, hogy a piaci kondíciókhoz, az akár 20 százalék körüli kamatokhoz képest mi rendkívül kedvező szinteken, forint esetén hat, euró esetében pedig 3,5 százalékos kamattal kínáljuk az eszközeinket a Baross Gábor Hitelprogram keretében.

– Mire van most a legnagyobb kereslet?

– Nagyon széles körben próbálunk segíteni a gazdaság szereplőinek, de a legnagyobb kereslet a forgóeszközhitelre volt a vállalkozások részéről. A háború és annak hozadékai, az energiaválság és az infláció miatt a vállalkozások jelentős része a mindennapi működés biztosítására törekszik, ehhez keres finanszírozási eszközöket. A forgóeszközhitel ilyenkor a legjobb megoldás. Már a covidjárvány idején is sokan éltek vele, viszont az akkor felvett támogatott hitelek éppen mostanában futnak ki – arról pedig már beszéltünk, hogy mibe került volna ezeket piaci alapon meghosszabbítani. A másik termékcsoport, ami iránt egyre növekszik a kereslet, az a beruházási hitel. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert ha a vállalkozások beruházásokat hajtanak végre, annak közép- és hosszú távon is pozitív hatása van a GDP növekedésére és a társadalmi jólétre. Nem véletlen, hogy a beruházások ösztönzése kiemelt kormányzati cél, és az ezermilliárd forintos keretösszegű Baross Gábor Hitelprogram egy jelentős része is ezt szolgálja.

– Összességében bizonytalan időket élünk. Azt gondolhatnánk, hogy csak a nagyobb, tőkeerősebb cégek mernek most hiteleket felvenni. Ez így van?

– A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor támogatása az Eximbank egyik stratégiai célja. Az eddigi adatok alapján a Baross Gábor Hitelprogram keretében hiteleket igénylők csaknem 70 százaléka kkv. Természetesen a másik 30 százalék is fontos nekünk – a nagyobb vállalatok, amelyeknél nagyobb a foglalkoztatotti létszám, és nagyobb a gazdasági növekedési hatás is.

– És szektorális bontásban mit tapasztaltak?

– A cél az volt, hogy a lehető legszélesebben határozzuk meg azon vállalkozások körét, amelyek jelentkezhetnek a program forrásaira, hogy a magyar vállalatok minél szélesebb köre számára legyen elérhető. Ha megnézzük a szektorális bontást, azt látjuk, hogy a feldolgozóipar a leghangsúlyosabb. Ami nem meglepő, hiszen a magyar gazdaság gerincét is ezek a cégek alkotják – tehát azok a vállalkozások, amelyek valamit gyártanak, összeszerelnek, készítenek. A másik a kereskedelmi szektor, amelyek a szolgáltatásaik révén járulnak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.

– Már említette, hogy a Baross Gábor Hitelprogram keretét egyszer már megemelték. Lehet még pályázni?

– Óriási sikernek tartjuk, hogy mára gyakorlatilag a meghirdetett, majd megnövelt teljes keretösszeget sikerült lekötni. Februárban indítottuk el a programot, márciustól már indultak a folyósítások, és valószínű, hogy ezt az egész ezermilliárdot le tudjuk fedni szerződésekkel az idei évben. Hogy lesz–e hosszabbítás, azt a kormánynak kell eldöntenie. Természetesen folyamatosan kapcsolatban vagyunk közvetlenül és kereskedelmi banki partnereinken keresztül is az ügyfeleinkkel. Igény, kereslet, úgy tűnik, hogy lenne rá továbbra is.

– Ezen kívül milyen termékeket kínálnak a vállalkozásoknak?

– Ahogy már a nevünk is jelzi, az Eximbank alapvetően egy, a magyar vállalatok exporttevékenységét, exportpiacokra lépését segítő állami pénzintézet. Így indultunk 1994-ben: egy exportfinanszírozó hitelintézetként. Az alapvető célunk az volt, hogy azokat a magyar vállalatokat, amelyek már exportálnak, vagy amelyekben megvan a potenciál, hogy exportáljanak, és ennek érdekében szeretnének beruházni, kedvezményes finanszírozási eszközök nyújtásával támogassuk. Ez ma sincs másként. Mindenki, aki exportálni szeretne, vagy ebben gondolkodik, bátran fordulhat hozzánk. Viszont 2020-at követően a pandémia miatt kialakult gazdasági helyzetben a kormány azt gondolta, hogy azokban a periódusokban, amikor a gazdaságnak éppen nagyobb szüksége van segítségre, egyfajta anticiklikus szerepfelfogásban támogatni kell a vállalkozásokat. Így az exportfinanszírozás mint alaptevékenység mellett az elmúlt három-négy évben elkezdtünk a gazdaságpolitika általánosabb fejlesztési céljainak erőteljesebb támogatásával is foglalkozni, más területeken is támogatni a gazdaság szereplőit, a magyar vállalkozásokat.

– Külkereskedelmi téren milyen trendek figyelhetőek meg most, és ezekre hogyan reagál a bank?

– A magyar exportágazat továbbra is nagyon jól teljesít, az első féléves adatok nagyon jók, és továbbra is az Európai Unió a legmeghatározóbb célpiaca a hazai vállalkozásoknak. Az Eximbank – a kormány gazdaságpolitikájával összhangban – a diverzifikáció megteremtéséhez, az új piacok felkutatásához és a piacra lépéshez tud segítséget nyújtani. Például az elmúlt években megnőtt az érdeklődés a közép–ázsiai régió iránt, amely egyébként gazdasági és politikai téren is egyre jobban felértékelődik a világban. Emellett jelen vagyunk eszközeinkkel Afrikában és Ázsia egyéb országaiban is.

– Visszatérve az Eximbank eredményeire: finanszírozási oldalról mit lehet elmondani, hogyan alakult 2023 első féléve?

– Az Eximbank a pénz- és tőkepiacokon jut forrásokhoz. E tekintetben az idei első félévben nemcsak a hitelfolyósításoknál értünk el rekordot, hanem a forrásbevonási oldalon is. Fontos mérföldkő volt számunkra, hogy idén áprilisban egy sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtottunk végre, amelynek keretében a piaci benchmarknak számító ötszázmillió dolláros kibocsátási méretet messze meghaladva, 1,25 milliárd dolláros forrásbevonást valósítottunk meg eredményesen. Hasonló devizakötvény-kibocsátás utoljára 2014-ben történt, tehát kilenc év után tértünk vissza a nemzetközi piacra. Óriási volt a túlkereslet, és ha az ÁKK–t, mint szuverén kibocsátót nem számítjuk, akkor vélhetően ez volt eddig a legnagyobb magyarországi devizakötvény-kibocsátás. Egyben ez azt is jelenti, hogy az Eximbank iránt is és Magyarország iránt is töretlen a nemzetközi befektetői bizalom, ami a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben kulcskérdés.

– Az utóbbi időben az Eximbank nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, zöldfinanszírozásra. Mit gondol erről, inkább egy aktuális „divatként” tekintsünk erre, vagy egy olyan hosszú távú trendként, amely mögött komoly üzleti potenciál is van?

– A zöld gondolat egy globális jelenség; egy olyan „vonat”, amelyre előbb–utóbb mindenkinek fel kell szállnia, de nekünk van egy belső meggyőződésünk is, hogy ezzel foglalkozni kell a saját gyerekeink, a jövő generáció érdekében. Az a tapasztalatunk, hogy a zöld projektek finanszírozására a nemzetközi színtéren is egyre nagyobb a nyitottság, és itt két fontos tranzakciót emelnék ki: Az egyik, hogy az év elején vettünk fel az Európai Beruházási Banktól (EIB) egy százmillió eurós nagyságrendű forrást, amit dedikáltan zöldfinanszírozásra tudunk fordítani. A másik, hogy az ING Banktól a Világbank-csoporthoz tartozó MIGA garanciájával felvettünk háromszázmillió eurót, amit szintén zöldprojektek támogatására tudunk fordítani. Ez egy nagyon fontos mérföldkő az életünkben. Így nemcsak a belső működésünket tudjuk zöldíteni, hanem hozzá tudunk járulni a gazdaság, a beruházások, a fejlesztések zöldítéséhez is.

– És erre látszik is az igény fogyasztói oldalon?

– Látszik, így van. A Baross Gábor Hitelprogramon belül is van egyébként egy zöldberuházási alprogram, és az iránt is mutatkozik érdeklődés. Ez jó hír, hiszen olyan fejlesztések megvalósításához tudunk hozzájárulni, amelyek révén a magyar vállalkozások a fenntarthatósági mutatóik javítása mellett tudják javítani üzleti tevékenységük hatékonyságát. Reméljük, hogy a hasonló projektek részaránya a hitelezési tevékenységünkön belül egyre inkább nőni fog a jövőben.