Gazdaság
Új elemmel bővül a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat
Az 1848. szeptember 29-én Pákozd-Sukoró térségében megvívott csatát a magyar szabadságharc kezdetének tekintjük, ahol a magyar honvédsereg megvédte a forradalom és az áprilisi törvények vívmányait, visszavonulásra kényszerítve a túlerőben lévő Jellasics horvát bán seregét.
A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. 1992-től szeptember 29-ét a szárazföldi haderőnem napjaként tartjuk számon.
A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére, 1951-ben állított obeliszk környezetében került kialakításra. Jelen formájában az emlékhely 2010-ben nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 175 év főbb katonai eseményeit, és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek.
Pákozd a Magyar Honvédség központi emlékhelye, amely nemcsak az ütközet áldozatainak, hanem az önkényuralom idején kivégzetteknek is emléket állít. Doni kápolnája a második világháború magyar hősi halottai, míg a békefenntartók emlékműve az idegen földön békét fenntartó magyar katonák áldozatvállalása előtt tiszteleg.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulóján a Magyar Nemzeti Bank Pákozdi Katonai Emlékpark megnevezéssel bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki. A 3000 forint névértékű emlékérme a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat 10. elemeként jelenik meg. A sorozat a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, tagjai technikai specifikációjukban azonosak.
Tartalmukat tekintve azt az irányelvet követik, hogy az érme egyik oldalán egy, a teljes emlékhelyet reprezentáló kép jelenik meg, míg a másik oldal annak egy karakterisztikus részletére fókuszál.
A Pákozdi Katonai Emlékpark megnevezésű emlékérme előoldalán az 1848. szeptember 29-én vívott pákozdi csata emlékére 1951-ben állított obeliszk (Kiss Kovács Gyula kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész alkotása) ábrázolása látható, háttérben a nemzeti emlékhely környezetével és a Velencei-tóval. Az előlapon találhatóak továbbá a törvényes fizetőeszközök kötelező elemei: a kibocsátóra utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, balra középen, két sorban a kibocsátás helyét jelölő „BP.” verdejel és a kibocsátás évét megörökítő „2023” verési évszám, az obeliszk ábrázolásától jobbra, két sorban a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat olvasható.
A hátoldalon a középmezőben a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely felülnézeti ábrázolása látható, amelyet külső gyűrű övez. A külső gyűrűben a nemzeti emlékhely megnevezés olvasható két félköriratra tagolva (fent a „KATONAI EMLÉKPARK • PÁKOZD” felirat, lent a „NEMZETI EMLÉKHELY” felirat), bal oldalon a nemzeti emlékhelyek emblémája, jobb oldalon az emlékérmét tervező Molnár Mercédesz Dorisz szobrászművész mesterjegye látható.
Az emlékérme 90 százalék réz és 10 százalék cink ötvözetéből készült, súlya 18,4 gramm, átmérője 37 mm, széle recézett.
Az emlékérme ezúttal is korlátozott, 10 000 darabos példányszámban jelenik meg, bronzpatinázott kivitelben.
Az emlékpénzek értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, a Pákozdi Katonai Emlékpark emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében szeptember 29-től a kibocsátást követő egy évig névértéken vásárolható meg az emlékérméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a webáruházában.
