Így lehet fenntartható és értékteremtő a turizmus

– A fenntartható növekedés egy fenntarthatatlan teória. De van megoldás a turizmus számára – hangzott el a rendezvényen, amelynek középpontjába az új megközelítéseket állították a hazai és külföldi szakértők. Jeremy Sampson, a glasgow-i nyilatkozat társszerzője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jelen helyzetben az élet és a gazdaság minden területét össze kell hangolnunk valahogy a környezetvédelemmel. A többi előadó is így vagy úgy érintette ezt a problémát, s utalt rá, hogy a szakmának nyitnia kell a különféle tudományterületek felé; az akadémiai tudást és a zöldmegoldásokat figyelembe kell vennie, be kell építenie a gyakorlatba.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) képviselője, Jeremy Smith három személyes példán keresztül próbálta érzékeltetni, mekkora a baj. A 2000-es évek végén, mint mondta, írt egy útikönyvet paradicsomi helyekről, ám ezek a következő 10 év leforgása alatt lényegében eltűntek az éghajlatváltozás következményei miatt. A turizmusnak, amely tömegeket mozgat meg, muszáj reagálnia erre, és tudományos alapokon nyugvó megoldásokra van szüksége.

Smith külön kiemelte a kölcsönhatásokat: az ember hat a környezetére, ezért a fenntarthatóságot, mint célt, nem veszíthetjük szem elől. Ugyanakkor a környezet is döntően befolyásolja az életminőségünket, következésképpen a felelősen szervezett turizmusnak önmagán túlmutató hatásai vannak. Erre riasztó példákat is hozott: egyre több nyugati országban írnak fel az orvosok pácienseiknek természetjárást. Ez elsőre abszurdnak tűnhet, de a statisztikák szerint, aki 1 kilométernél távolabb lakik valamilyen parktól, erdőtől, hajlamosabb az elhízásra. De igazolt összefüggés van a környezet és a depresszió között is: minél kevésbé zöld a környék, ahol élünk, annál nagyobb az esélye a pszichés problémák kialakulásának.

Kovács Balázs turisztikai szaktanácsadó a szemléletváltás kapcsán az „újturizmusról” beszélt. – Mi ez? Minden, ami ellentmond annak, ami rombol – jegyezte meg. Szerinte hinnünk kell egy jövőképesebb világban, a turizmusban dolgozók pedig a boldogság ügynökei lehetnek. Ehhez egészen át kell alakítanunk a hozzáállásunkat, kezdve azzal, hogy nem turistákban, hanem látogatókban gondolkodunk. A különbség hatalmas, hiszen az utóbbi megközelítés abból indul ki, hogy a vendéglátás nem lehet teher sem a környezet, sem a helyi közösségek számára. A lényeg, hogy mindenki nyerjen, gazdagodjon.

Erről szól tulajdonképpen a regeneratív turizmus is, amit Kulcsár Noémi, a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus Intézetének vezetője és Békefi Anna mutatott be.

A regeneratív turizmus célja a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele mellett a desztináció helyi lakosainak támogatása, a felelősségvállalás helyzetük javítása érdekében. Ez kezdődhet a vízhasználat mérséklésével, a hulladék csökkentésével, de ide tartozik az is, ha odafigyelünk például arra, hogy mondjuk egy afrikai piacon több árusnál vásároljuk meg, amit szeretnénk. Tanuljunk meg adni, és hagyjunk magunk után pozitív nyomot, teremtsünk értéket, és segítsünk vagy inspiráljunk – ez a filozófia húzódik meg mögötte. S ennek megfelelően vannak már olyan utazási ajánlatok, amelyekbe valamilyen karitatív programot is beépítenek.

– A Metropolitan Egyetem Turizmus Intézete kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a turizmus átgondolt, fenntartható és felelős kialakítására hívja fel a figyelmet és a szakmával együttműködve, közösen alakíthassuk a turizmus jövőjét. A tudatosan és jól szervezett utazások által szebbé, tartalmasabbá, boldogabbá tehetjük az emberek életét hozzájárulva ezzel életminőségük növekedéséhez, valamint a természeti környezetünk megóvásához is – foglalta össze Kulcsár Noémi a konferencia célját a rendezvény végén.