Gazdaság
Nyakunkon a globális élelmiszerválság
Ez év augusztusának elején a 48 élelmiszerválság sújtotta országban csaknem 238 millió ember élelmezése volt bizonytalan, ami azt jelenti, hogy minden ötödik kutatásba bevont ember, ez az arány pedig hasonló, mint 2022-ben – derül ki a 2023-as Globális Élelmiszerválság-jelentés (GFRC) évközi frissítéséből. A jelentésben szereplő 10 legsúlyosabb élelmiszerválsággal sújtott ország a Kongói Demokratikus Köztársaság, Nigéria, Szudán, Etiópia, Afganisztán, Jemen, Banglades, Pakisztán, Dél-Szudán és Szomália. Mianmar, a Szíriai Arab Köztársaság és Ukrajna – amelyek 2022-ben a 10 legsúlyosabban sújtott ország közé tartoztak –, nem kerültek be az évközi frissítésbe, mivel esetükben nem áll rendelkezésre elegendő adat a 2023-as akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságról.
Csaknem 30 millió gyermek érintett
A legsúlyosabban sújtott élelmiszerválság-régió továbbra is Kelet-Afrika, ahol mintegy 65 millió ember él nagyon súlyosan bizonytalan élelmezési helyzetben, az ő számuk 2022 óta – tehát röpke szűk másfél egy év alatt – nyolcmillió fővel nőtt. Elsősorban a szudáni konfliktus miatt, amelynek következtében azóta 3,5 millió embert kényszerült elhagyni a lakhelyét áprilisig. Néhány országban 2022 és 2023 augusztusa között javulást mutattak az élelmezésbiztonság akut körülményei. A legjelentősebb csökkenést Srí Lankán és Nigerben regisztrálták: 2,4 és 1,1 millió ember körülményei javultak. Abban a 21 élelmiszerválsággal sújtott országban viszont, ahol adatok álltak rendelkezésre 2023 augusztusára körülbelül 27,2 millió öt éven aluli gyermek szenved akut alultápláltságban. Közülük 7,2 millió súlyosan alultáplált, és sürgős kezelésre szorul.
Az akut élelmiszer-ellátási bizonytalanság okai
Az évközi frissített jelentés a sokk három fő típusát azonosítja, amelyek az élelmiszerválsággal sújtott országok lakosságának nagy arányával kombinálva a heveny élelmezésbizonytalanság fő mozgatórugói. Ezek a sokkok a konfliktus/bizonytalanság, a gazdasági jellegű sokkok és az időjárási szélsőségek. Az élelmezési bizonytalanság vezető hajtóerejét továbbra is a konfliktusok és a bizonytalanság jelentik: ezek a 10 élelmiszerválság által legsúlyosabban sújtott ország közül nyolcat érintenek. Emellett Oroszország azon döntése, hogy megszünteti a Fekete-tengeri Gabonakezdeményezést, bizonytalanságot szült a következő hónapokban a globális élelmiszerpiaci árakkal kapcsolatban. A közelmúltbeli nigeri államcsíny várhatóan megfordítja a közelmúltban országos szintű élelmezésbiztonsági javulást, és tovább súlyosbítja a tágabb régióban tapasztalható élelmezésbiztonsági problémákat. A gazdasági sokkok közé tartozik, hogy a 2022-es alacsonyabb globális élelmiszerárak ellenére a hazai piacok magas élelmiszerárai továbbra is hatással vannak a lakosságra. Különösen az alacsony jövedelmű országokban, a magas államadósság tovább korlátozza a kormányok élelmiszer importálási képességét. A gazdasági sokkok egyébként most minden régióban akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak. Nyugat-Afrika, a Közel-Kelet és Észak-Afrika kivételével pedig minden régióban az időjárási szélsőségek voltak az élelmezési bizonytalanság fő okozói.
Jottányit sem javult az elkeserítő valóság
A 2023-as Globális Élelmiszerválság-jelentés évközi frissítése tehát megerősíti a világ élelmiszer válságának elkeserítő valóságát. Miközben a konfliktusok, a gazdasági sokkok és a szélsőséges időjárási események továbbra is pusztítanak körülöttünk, emberek milliói szenvednek továbbra is éhezéstől és alultápláltságtól. A frissített jelentés a 2023. évi akut élelmiszer-ellátási bizonytalanság legfrissebb adatait a 2023 májusi kiadásra építve tartalmazza, amely a 2022. évi adatokat foglalja. Az új jelentés a 2023. januártól augusztusig tartó időszakot fedi le új frissítésekkel az élelmezési bizonytalanság akut helyzetéről.