Jó hír: Az év végére akár 8 százalékra is csökkenhet az infláció

Magyarország kormánya kétségkívül az Európai Unió legmagasabb inflációjával küszködik. A rekord magas infláció megmutatkozik a megélhetési költségek megszorításával, amely erodálta a háztartások vásárlóerejét is, és fékezte a fogyasztást.

Ha szerencsénk van, novemberben 10 százalék alatt lesz az infláció

A pénzügyminiszter szerint az infláció visszaszorítása kulcsfontosságú szereppel bír az államháztartási hiány megfékezésében, aminek következtében megemelkedtek az energiatámogatások, illetve a nyugdíj- és az adósságszolgálat költségei is. Ennek következtében a cash-flow alapú rés a cél mintegy 85%-ára emelkedett június végére.

„Decemberre biztosan, de ha szerencsénk van, már novemberben 10% alatt lesz az infláció. Most azt tudom mondani, hogy decemberre 7-8% körül lesz az infláció” – hangzott el Varga, a lapnak tett nyilatkozatában.

A kormány szeptemberben felülvizsgálja, és szükség esetén intézkedik

A kormány az idén mindössze 1,5%-os gazdasági növekedésre számít, a jövő évvel kapcsolatban viszont már optimistábbak a szakértők is: 2024-re ezt az értéket már 4%-ra becsülik. A gazdasági szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a magas infláció miatt csökkent a vásárlások mennyisége, ami kevesebb adóbevételt eredményez. Ennek eredményeképpen a költségvetési hiány könnyen meghaladhatja a tervezett határt, hacsak a kormány nem tesz további lépéseket a kiadások visszafogása érdekében.

A pénzügyminiszter szerint mégis korai lenne még a beavatkozásra, azonban szeptemberben a kormány felülvizsgálatot tesz, és amennyiben szükséges, úgy cselekszik. „A 3,9%-os hiánycélt változatlanul megtartanám" – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány ragaszkodik a 2024-re tervezett 2,9%-os hiánycélhoz.

Varga Mihály hozzátette, hogy 2024 januárjától a kormány módosítani fogja a jegybanktörvényt, hogy ne kelljen a bank veszteségeit a költségvetésből finanszírozni. A tervezett változtatásokról a kormány hamarosan tárgyalásokat folytat az Európai Központi Bankkal.

A forintárfolyam stabilizálódása kulcsfontosságú

Az elmúlt évek során a mennyiségi lazítás jelentős nyereségeket hozott a jegybankoknak, azonban a közelmúltban számos központi intézet, köztük az MNB is veszteségekről számolt be a kamatlábak emelkedésének hatására. Az MNB októberben például 18%-os sürgősségi betétet kellett kihelyeznie, ami az EU-ban a legmagasabb érték. Mindeközben a forint értéke a gyengülő irányba mozdult. Azóta a bank 16%-ra csökkentette a kamatlábat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lazítás fokozatosan történik.

Varga szerint a stabil forint kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági szereplők előre tudjanak tervezni. „Az az elképzelés, miszerint a gyenge valuta szükséges az export fellendítéséhez már a múlté, és ez összecseng az MNB legutóbbi álláspontjával is.” – jegyezte meg Varga.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne Magyarország, ha idén az EU nem utalná át a felfüggesztett uniós támogatásokat, Varga azt válaszolta, hogy reményei szerint a helyreállítási és kohéziós források is beindulnak. „Azt remélem, hogy nem kell devizakötvény-kibocsátáshoz folyamodnunk, így felgyorsulhatnak az uniós támogatásokról szóló tárgyalások” – tette hozzá.

Forrás: Creditline.hu