Matolcsy: A világ élvonalában a magyar jegybank

„Egyértelműen beléptünk a bizonytalanság korába, amikor minden korábbinál nagyobb hatású változások időszakát éljük. Másképp kell viszonyulnunk egymáshoz és a minket körülvevő világhoz. Századunk kihívásait és megatrendjeit már nem lehet a 20. század gondolkodásával és eszközeivel kezelnünk. A globális felmelegedés, a környezeti erőforrások kimerítése, a geopolitikai feszültségek vagy a gazdasági növekedés lassulásának kezeléséhez mindenképpen új alapok és megközelítések szükségesek" – jelentette ki Matolcsy az évtized kezdetén tapasztalható válságsorozattal kapcsolatban.

„Az emberiséget érő kihívások legfontosabb központi eleme nem más, mint a fenntarthatóság. Az új jövőképeket már csak e fogalom köré érdemes szervezni. Ezzel kapcsolatban olyan léptékű gondolati megújulás idejét éljük, amelyik leginkább a fél évezreddel ezelőtti reneszánsz és a reformáció szellemi forradalmaihoz hasonlítható. Ez a változás a fenntarthatósági fordulat alapvető motorja, amit leginkább a gazdaságelméleti alapok alapvető megváltozásában érhetünk tetten. A korábbi klasszikus, liberális, szociális piacgazdaságon és más megközelítéseken alapuló közgazdasági elméletek ma már nem érvényesek. A korszakváltással párhuzamosan veszítették el érvényességüket, és a helyükre egy új, most formálódó elmélet lép. Ez az, amit új, fenntartható közgazdaságként határoztunk meg a Magyar Nemzeti Bank szakmai műhelyeiben és publikációiban. Ez az új tudományos megközelítés az egyensúlyi növekedés elvére, valamint az életelvre épül, egyesíti a tudás különböző területeit és az emberi közösségek összekapcsolódását" – szögezte le a jegybankelnök.

Arra a kérdésre, hogy minek kell megváltoznia a szellemi váltáshoz gondolkodásunkban, Matolcsy a következőket válaszolta:

„Minden gazdasági és társadalmi közösség általában a saját útját járja, de ezt úgy kell és érdemes tenniük, hogy közben követik a fenntartható közgazdaság törvényeit. Ami leginkább azt jelenti, hogy a középpontban már nem a tőke és a nyereség, hanem a közérdek elsőbbsége, azaz a fenntarthatóság és az élet megbecsülése áll. Az exponenciálisan terjedő változások nem engedik meg a korábbi semleges technikai megközelítéseket, mert egyre nő az emberi tevékenység minden területén a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság. Korunk gondolati forradalma ezért küldetés-alapú, érzelmeket és érzéseket visz az átalakulásokba, ezzel erősíti és gyorsítja a gondolkodás fordulatait."

Arra a kérdésre, hogy hogyan változtatja meg a fenntarthatóság követelménye a pénz és a tőke szerepét, a jegybankelnök ugyancsak kimerítően válaszolt:

„A jelenleg zajló átalakulás legfőbb forrása szellemi alapra épül: ez pedig a tudás. Ha a tudást átadjuk, az információvá, egységesítve pedig adattá válik. Ha a közgazdaságtan által megjelölt korábbi forrásokhoz viszonyítunk, akkor azt mondhatjuk, hogy az adat korunk új olaja, a tehetség az új tőke és a kreativitás az új föld. Ráadásul az anyagi javak használatukkal fogynak, ugyanakkor a tudás az első olyan gazdasági erőforrás, amelyik megosztásával, fogyasztásával nem csökken, hanem ellenkezőleg: exponenciálisan bővül. Ez rendkívül fontos fordulat, hiszen míg az anyagi javakra a szűkösség a jellemző, a tudás növekedése általános bőséget teremt. A döntő erőforrásokká pedig az ismeretek gyarapodását és átadását radikálisan gyorsító tehetség és kreativitás válnak."

Matolcsy arra is rámutatott: a tudás különböző területei a fenntartható közgazdaság elméletében egyesülnek. „A tudás, az információ és az adat technológiai forradalma egyesíti a hagyományos közgazdaságot a többi társadalomtudomány, majd a természettudományok, különösen a kvantumfizika és a biológia világával. A mostani változások legfontosabb alaptörvénye az átjárhatóság. A fogyasztás és a beruházás területei is egyesülnek, azáltal, hogy a tudás „fogyasztása” egyúttal beruházássá válik. Az ipar és a szolgáltatás közötti határok szintén eltűnnek, uralkodóvá válik a körforgásos gazdaság. Mivel az új közgazdaságtani gondolkodást új összefüggések és lefutások jellemzik, ezért minden pillanatban készen kell állni a változásra és az önkorrekcióra. Úgy is mondhatnánk: már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, csak egy állandóan változó, ezért mindig unortodox közgazdaság."

Matolcsy György büszke arra, hogy az MNB a világ vezető zöldjegybankjai közé tartozik, nemzetközi szinten is az elsők között kezdett el foglalkozni a környezeti fenntarthatóság kérdésével, amit – célzott intézkedések formájában – határozott tettek követtek az elmúlt három évben.

„Mindehhez egyedülálló jogi hátteret nyújt az, hogy a Magyar Országgyűlés 2021. május 28-án úgy döntött, hogy zöldmandátummal egészíti ki az MNB kötelezettségeit. Eszerint a Magyar Nemzeti Banknak támogatnia kell a mindenkori kormány környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Az MNB tevékenységében tehát – az elsődleges cél, az infláció leszorításának veszélyeztetése nélkül – egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Nem mindenhol fedezték még fel azt a világban, hogy a 21. század második évtizedére a jegybankok szerepe és felelőssége gyökeresen átalakult, ezek az intézmények már nem tehetik meg azt, hogy ne foglalkozzanak a karbonsemleges gazdasági modellre való átállás monetáris politikai aspektusaival" – tette hozzá.

Az éghajlatváltozás nyomán várható katasztrófák elkerüléséhez is hozzájárul a jegybank, Matolcsy ennek kapcsán a következőket jelentette ki:

„A fenntarthatósággal kapcsolatos gondolati forradalom már talán mindegyik jegybankot elérte. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor az elsők közé tartozik az érdemi lépések megtételében is. Ennek érdekében hívtuk életre 2019-ben az MNB Zöld Programját, amelynek középpontjában a pénzügyi rendszer stabilitását erősítő, valamint a zöldcélokat támogatni képes finanszírozási rendszer megteremtése áll. A program egyik lába a 2020. január elsején elindított zöldtőkekövetelmény-kedvezmény program, amelynek keretében a tőkekövetelmény teljesítésének vizsgálata során a bankok az energiahatékonysági feltételeknek megfelelő lakáshitelek folyósításáért cserébe igényelhetnek a jegybanktól kedvezményeket. A programban elfogadott hitelcélok köre az utóbbi években jelentősen bővült, így például a megújulóenergia-infrastruktúra vagy az elektromobilitás finanszírozása után is érvényesíthető a kedvezmény. A Zöld Program másik célja a klímakockázatok lehetséges rövid és hosszú távú feltérképezésének elősegítése. A zöldforradalom sikere érdekében a hazai pénzügyi piacoknak a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk az ökológiai kockázatok érzékeléséhez és felméréséhez. Ezt a törekvést támogatják az MNB által először 2021-ben kiadott, úgynevezett zöldajánlások. Olyan javaslatokról, elvárásokról van szó, amelyek segítik megerősíteni a hitelintézetek ellenálló képességét a környezeti kockázatokkal szemben. Annak érdekében pedig, hogy mindenki számára érthetővé váljon, milyen fontossággal bír a környezeti fenntarthatóság a pénzügyi piacokon, 2021-ben kiadtuk az évenként egy alkalommal megjelenő Zöld Pénzügyi Jelentés című új kiadványunkat. Emellett érdemes kiemelni azt is, hogy a zöldszempontok megjelentek az MNB-ben a devizatartalék-kezelés terén is. A Monetáris Tanács döntésének megfelelően már 2019-ben megindult annak a kötvényportfóliónak a kiépítése, amely zöldminősítéssel rendelkező értékpapírokat tartalmaz. Első alkalommal tavalyelőtt mértük meg a csomag környezeti hatását. Örömmel jelenthetem, hogy az általunk alkalmazott újszerű gyakorlat 2021-ben 55 ezer tonna, a következő évben pedig 94 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járult hozzá, ami nagyjából egy 19 ezer fős lakossággal bíró magyar település karbonlábnyomának felel meg."

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az eddig ismertetett lépések hatásai elsősorban a pénzpiacokon jelentkeznek, azt viszont nem pontosítják, hogy hogyan segítik a Magyar Nemzeti Bank zöldlépései a lakossági hitelezést.

„A már említett tőkekövetelmény-kedvezmény program mellett elsősorban két kezdeményezéssel: az egyelőre lezárult NHP Zöld Otthon Programmal és a Zöld Jelzálog-vásárlási Programmal. Mindkettő a Zöld jegybanki eszköztár stratégiánk része, és mindkét program célja az, hogy támogassa az energiahatékonyság szempontjából kiemelten magas értékekkel rendelkező lakóingatlanok építését és vásárlását".

Matolcsy rámutatott: az átalakuló geopolitikai erőterünkben kulcsfontosságú területté vált az energiagazdálkodás.

„Hazánkban az energiafelhasználás közel 30 százaléka származik a háztartások fogyasztásából, ennek mintegy 60 százalékát pedig a lakóingatlanok fűtése és hűtése okozza. Ha ezt sikerül csökkentenünk, kisebb lépéssel nagyobb megtakarítást – és ezáltal zöldítést – érhetünk el. A Zöld Otthon Program 2021 októberében indult útjára. Az MNB nulla százalékos kamatozású refinanszírozási hiteleket nyújtott a kereskedelmi bankoknak, ráadásul meghatározta azokat a kedvező feltételeket, amelyekkel ezt a kölcsönt tovább adhatták jelzáloghitelként a pénzintézetek az ügyfeleiknek. Nem véletlen, hogy ez a konstrukció indulását követően gyorsan népszerűvé vált. A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási program mögött is a magas energiahatékonysági mutatókkal rendelkező ingatlanok állnak. Zöld jelzáloglevél kibocsátására ugyanis a bankoknak csak olyan jelzáloghitelek esetében van lehetőségük, amelyeket ilyen ingatlanfedezet alapján folyósítanak. Kimondhatjuk, e program révén sikerült megteremteni hazánkban a zöldjelzáloglevelek piacát."

Arra a kérdésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank a zöldmandátumának érvényesítésekor milyen mértékben foglalkozik a klímaváltozáson kívül más fenntarthatósági kérdésekkel is, Matolcsy György a következőket válaszolta:

„A jegybank zöldprogramjainak fókuszában csakugyan elsődlegesen a klímakérdések állnak, aminek az egyik legfontosabb oka az, hogy a hazai és uniós fenntarthatósági politika egyik legfontosabb célja a klímasemlegesség elérése, amelynek 2050-re kell teljesülnie. Ugyanakkor nem csak a klímaváltozással foglalkozunk. Az MNB már korábban felismerte a biodiverzitás problémájának jelentőségét is a gazdasági életben. Ennek érdekében tavaly ősszel az OECD-vel közösen egy kutatás-módszertani projektet indítottunk, amelynek célja a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérése, illetve az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti módszertanok kialakítása. Mindemellett abban is példát szeretnénk mutatni mások számára, hogy törekszünk a saját »karbonlábnyomunk« csökkentésére. A zöldítés a jegybank működésében is prioritásnak számít. Az MNB szén-dioxid-kibocsátását 2025-ig a 2019-es szint 80 százalékára »faragjuk vissza«, a tovább nem csökkenthető kibocsátást pedig élőhely-rekonstrukcióval, például erdőtelepítéssel ellentételezzük."

Sokak számára nem világos, hogy mekkora az az ökológiai lábnyom, amelyet Magyarországnak csökkentenie kell A jegybankelnök ennek kapcsán elmondta:

„A legfontosabb mutató ezzel kapcsolatban az ökológiai egyenleg. Hazánk – az uniós országok többségéhez, illetve a globális átlaghoz képest – a téren deficittel rendelkezik, vagyis »lábnyomunk« meghaladja a biológiai kapacitásunkat. A jó hír viszont az, hogy az uniós átlaghoz mérve jobb nálunk a helyzet, ugyanakkor – különösen az energiafelhasználás és a hulladékgazdálkodás hatékonyságának javítása terén – volna teendőnk bőven. Fontos mutató még a fenntartható fejlődés szempontjából az adott ország gazdaságának energiamixe, különösen most, háborús időkben, amikor felértékelődik az energiabiztonság szükségessége. A biztonság része az energiaimport csökkentése, amely hazánkban az elmúlt évtizedben átlagosan 60 százalék körül alakult. Ez az arány hasonló az uniós átlaghoz, viszont meghaladja a régiósat, ami már kevésbé kedvező. A megújuló energiaforrások használata pedig 2020-ban 14 százalékra nőtt, ami még mindig alacsonyabb az Európai Unió és a visegrádi országok átlagánál. Az energiamixen is van tehát még mit javítanunk."

Magyarország tartós fejlődéséhez és sikeres felzárkózásához nélkülözhetetlen a fenntarthatóság biztosítása. A cél elérését számos programmal és eszközzel segíti a Magyar Nemzeti Bank, az egyik legfontosabb közöttük a zöldjegybanki fordulat. „Ennek az alapjait már lefektettük. Küldetésünk része, hogy a továbbiakban is aktív szerepet vállaljunk az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba való átmenet támogatásában. Ezt az MNB a jövőben is prioritásként kezeli majd, más jegybankok között élen járva, és példát mutatva a számukra" – zárta az interjút Matolcsy.