Gazdaság

Gulyás Gergely: Erősíteni kell a magyar–német együttműködést

A miniszter kiemelte, a politikai nézetkülönbségeket nem szabad a gazdaság területére átvinni

A 21. században is nagy szükség van a történelem során jó és rossz időkben is fennálló magyar–német együttműködésre, sőt annak erősítésére – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) csütörtöki, budapesti rendezvényén, amelyen bemutatták a Magyar-német barométer 2023-as eredményeit.

Gulyás Gergely: Erősíteni kell a magyar–német együttműködést
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter
Fotó: MTI/Mónus Márton

A két intézet együttműködésében, Magyarországon és Németországban is ezer-ezer fős mintán elvégzett közvélemény-kutatás kapcsán a tárcavezető kiemelte: voltak már jobbak a magyar–német kapcsolatok. Ugyanakkor a mostani eredményeket különösen értékelni kell annak fényében, „mennyien, milyen hosszú ideje és milyen állhatatosan dolgoznak” a két ország viszonyának megrontásán – tette hozzá.

Gulyás Gergely kijelentette: a politikai nézetkülönbségekből adódó vitákat nem szabad a gazdaság területére átvinni.

„Nem tartozunk azok közé az európai uniós tagállamok közé, akik a németek pénzéből akarunk élni, viszont Magyarország jó befektetési lehetőség arra, hogy a németek pénzt és profitot teremtsenek, miközben magas tudással, hozzáadott értékkel, technológiával mindez a magyar gazdaság javára is válhasson” – fogalmazott a miniszter, aki szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha „ott vész el az együttműködés, ahol a két ország alapvetően ugyanazt gondolja”.

Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a két ország között fennálló különbségek ne akadályozzák meg az összefogást. Mint mondta, a németek és a magyarok egyaránt erős Európai Unióban érdekeltek, és nézetazonosság van köztük például abban, hogy elutasítják a közös európai adósságot, illetve hogy fontos számukra a versenyképesség és a valós, teljesítményalapú értékelés.

A miniszter idézte a Magyarországon működő német kereskedelmi kamara kutatását, amely szavai szerint azt mutatja, hogy a Magyarországon jelen lévő német befektetők nyolcvan százaléka ismét befektetne az országban. Elmondta azt is, hogy a sikeres keleti nyitás ellenére is egyedülálló jelentőségük van Magyarország számára a magyar-német gazdasági kapcsolatoknak, amelyek a magyar külkereskedelemnek több mint negyedét teszik ki.

„A legnagyobb problémánk a német média” - állapította meg a miniszter, majd úgy folytatta: Németországban törvények garantálják ugyan a sajtószabadságot, de az „a valóságban nem létezik olyan formában, abban a sokszínűségben”, ahogy Magyarországon. Ezzel összefüggésben a miniszter megjegyezte: a németek fele nem tartja hitelesnek a német médiumokat. A német médiában a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 23 százalék - mondta, hozzátéve: ez veszélyes tendencia, amellyel a politikának is foglalkoznia kell.

Gulyás Gergely kitért arra, hogy a nyugat- és a kelet-európai társadalmak között alapvető különbségek vannak többi között a bevándorlás, az integráció kérdésében, valamint a családpolitikához viszonyulásban. Kijelentette: toleráns együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a „közös értékeink ne szenvedjenek sérelmet”, a különbségeket pedig „ne ellenszenvvel szemléljük”. „Fogadjuk el, hogy más országok másfajta döntéseket hoztak” - hangsúlyozta a miniszter.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a kutatást ismertetve azt mondta, hogy a németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról, a két nemzet tagjainak a másik nemzetről alkotott véleménye viszont azonos arányban pozitív (57 százalék). Közölte: az egymás nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas: szomszédként, sógor- vagy sógornőként, főnökként, beosztottként a többség mindkét nemzet esetében elfogadná a másikat.

Beszámolt arról is, hogy a magyarok 66 százaléka szerint Németországban tiszteletben tartják a demokráciát és a jogállamiságot, míg a németeknek csak 42 százaléka vélekedik ugyanígy Magyarországról. A két ország együttműködését azonban a magyarok és németek többsége is fontosnak tartja, például a gazdasági növekedés érdekében, Európa energiafüggetlensége és katonai védelme területén - magyarázta.

Mráz Ágoston Sámuel jelezte azt is, hogy a német sajtó mintegy hatszor kritikusabb megjelenéseiben a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar a német kormány esetében.

Michael Winzer, a KAS képviselet-vezetője elmondta, hogy a felmérést 2017 óta minden évben elvégzik, és eddig minden alkalommal megmutatkozott, hogy a személyes kapcsolataikban jól megértik és nagyra becsülik egymást a két nemzet polgárai. Hivatalos, politikai szinteken azonban csak „alapeszmecsere” folyik a két ország között. Ez a „súlyponteltolódás” különösen az elmúlt másfél évben volt megfigyelhető - mondta.

Michael Winzer kiemelte: a két ország közötti vitákat tárgyszerűvé kellene tenni, mert minél több adat áll rendelkezésre, annál jobban látszik, hogy melyek a valós különbségek és melyek a „félreértések”, amelyeken lehet és kell is dolgozni.

Kapcsolódó írásaink