Gazdaság
GFM-államtitkár: Fel kell készíteni az ügyfeleket a kiberkockázatok kezelésére
Ahhoz, hogy ezeket a bűncselekményt feltárják, az ügyfélnek közvetlenül is szükséges a nyomozó hatóságokhoz fordulnia
Erről beszélt csütörtökön Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közigazgatási államtitkára is. A tárca és a Magyar Államkincstár (Kincstár) most csatlakoztak a KiberPajzshoz. A résztvevők csütörtöki sajtótájékoztatóján a politikus hangsúlyozta, a csalók és manipulátorok ellen a leginkább úgy lehet küzdeni, hogy a pénzintézetek ügyfeleit felkészítjük a kockázatok felismerésére és kezelésére. Erről szól a PÉNZ7 és a KiberPajzs is – tette hozzá. Túri Anikó megjegyezte: a veszélyek bemutatásán és a digitális tudatosság fejlesztésén túl a minisztérium kiemelt fontosságot tulajdonít annak is, hogy az emberek tudják kihez fordulhatnak baj esetén, és ne habozzanak segítséget kérni.
Ha valaki csalás, megtévesztés áldozata lesz, illetve azt gyanítja, hogy ki akarták használni, azonnal jelezze azt a pénzügyi szolgáltatójának és a hatóságoknak – tanácsolta, majd azzal folytatta: ha a bűnözők által ellenőrzött tranzakció nincs jóváhagyva, így nem is fogják tudni leemelni a pénzt a számlájáról. Ha pedig az átutalás már megtörtént, nagyobb az esélye a sikeres felderítésnek. Ennek kapcsán kiemelte: a bűncselekmény miatt krízishelyzetbe került emberek nyolc napon belül áldozatsegítő szolgáltatásra jogosultak, ami anyagi gyorssegélyt is magában foglalhat.
Rámutatott arra, hogy sokszor az érzelmi ráhatás eredményeként az ügyfél jóváhagyja az ügyletet, megadja a manipulatív telefon hatására az érzékeny adatokat, de ilyenkor is mindent meg kell tenni a csalók felderítése érdekében.
Magyarország egyébként kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből az elektronikus pénzforgalmi rendszerek minőségét, népszerűségét és biztonságát illetően egyaránt – ezt Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke árulta el, ugyanakkor leszögezte: ennek ellenére nem lehet elégedetten hátradölni. A bűnözői módszerek folyamatosan változnak, az emberek éberségét fenn kell tartani, a tudásukat bővíteni kell. Ezért tartja rendkívül hasznosnak és időszerűnek a KiberPajzs programot, amelyben számos intézmény és a hazai pénzforgalom legnagyobb szereplői közösen dolgoznak azon, hogy a fogyasztók felismerjék és megértsék az elektronikus pénzforgalomhoz kötődő veszélyeket, és azokat megfelelően kezelni is tudják.
Ennek érdekében megújították a közel egy éve indított kiberpajzs.hu honlapot, ahol komplett tudástárral, felhívásokkal, érdekes cikkekkel és egyszerű videós üzenetekkel mutatják be a főbb csalási formákat. Arra is kitért, hogy egy központi visszaélésmegelőző rendszert készítenek elő, amelynek a felelőse a GIRO Zrt. lesz, és kérte a szükséges jogszabályváltoztatásokban való közreműködést a GFM-től.
Ahogy már említettük, a Kincstár is csatlakozott a kezdeményezéshez. A szervezet elnöke, Bugár Csaba beszéde elején jelezte, hogy ez nem is volt kérdés a számura, hiszen emberek millióinak a pénzügyeit kezelik – gondoljunk csak a nyugdíjasokra – és piacvezetők az értékpapír forgalmazásban: tavaly több mint 820 ezer ügyfelük volt. Magától értetődő tehát, hogy a Kincstár célja is az, hogy növeljék az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságát és az értékpapírszámlák védelmét. A kockázat, mint általában, az esetükben sem a szolgálatói oldalon magas, hiszen a pénzügyi rendszerek jól védettek, naprakészek. A bűnözők elsősorban az ügyfeleket próbálják becsapni, és rávenni arra, hogy maguk adják ki az adataikat.
Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára is erre utalt, amikor azt mondta, az „adat mi vagyunk, magunknak védjük”. Előadásában egyébként a COVID és a kiberbűnözés között vont párhuzamot rámutatva, az olyan különbségekre is, mint például ami a terjedés sebességében megfigyelhető. A járvány nagyjából egy hónap alatt hálózta be a Földet. Egy új számítógépes vírus azonban ugyanezt másodpercek alatt megteheti. Nem lehet tehát elég óvatos az ember.
A Médiaunió Alapítvány sem véletlenül választotta azt a címet az idei kampányának, hogy a „A kulcs te vagy!” Kardos Ferenc, a szervezet vezetője elmondta, kiberbűnözők legtöbbször közvetlenül a felhasználót akarják egyre kifinomultabb módszerekkel megtéveszteni, ezért védekezni is az ügyfelek tudnak első sorban. Ehhez viszont el kell látni őket minden információval. Az alapítvány egyébként a közelmúltban készített egy felmérést, eszerint a magyar felhasználók 22 százaléka vált már online csalás áldozatává, de a többségük tudja, kihez kell ilyenkor fordulni, és egyre többen hasznának kétfaktoros hitelesítést. Másfelől az is igaz, hogy még mindig nagyon sokan vannak, akik ugyanazt az egy-két jelszót használják az összes fiókjukhoz.
Mint ismert, tavaly ősszel az MNB, a Magyar Bankszövetség, az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt indított. A kezdeményezéshez időközben az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és legutóbb a Magyar Államkincstár, illetve a GFM is csatlakozott.
